Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-05 / 49. szám
— 492 — ségekben az éjjeli őrség szervezése elrendeltetik és eziránt a községek határozatilag tartoznak intézkedni. 6. §. Nappali őrség szervezéséről és felállításáról a községek határozatilag saját belátásuk szerint gondoskodhatnak akár hivatásos őrök, akár a vármegyei tűzrendészed szabályrendeletben elrendelt tüzőrség mintájára- szervezett nappali őrség által. 7. §• A hivatásos nappali és éjjeli őr állandó használatra az őrszolgálatot teljesítő községi lakos szolgálatban oldalfegyverrel látható el és rendőri közegnek lévén tekintendő, mint ilyen úgy önállóan, mint a községi elöljáróság utasítására rendészeti ügyekben eljárni tartozik. II. FEJEZET. Fegyvertartás és eladás. 8. §. A 23531/885. szám alatt a személy- és vagyonbiztonság fenntartása tárgyában alkotott szabályrendelet alapján kiszolgáltatott összes »ideiglenes fegyverjogosultsági igazolványok« a jelen szabályrendelet életbe léptével hatályukat vesztetteknek nyilvánittatnak. 9. §. Mindennemű lőfegyver, vadászpuska, botpuska,,-iJobert, forgópisztoly, pisztoly stb. tartásához HéTyegmentes »fegyvertartási engedély« szükséges, mely engedély egy-egy naptári évre szóló hatálylyal a járási íöszolgabiró a községi elöljáróság illetőleg a r. t. városi polgármester a rendőrkapitány véleményének meghallgatása után adja meg Az engedélyért első Ízben bélyegmentes kérvényben folyamodni kell, mely folyamodvány a községi elöljáróság (rendőrkapitány) előtt élőszóval is előterjeszthető. Az ily módon előterjesztett kérelmek a községi elöljáróság (rendőrkapitány) jegyzőkönyvbe venni és a járási főszolgabíróhoz (polgármesterhez) felterjeszteni köteles. A megújítás a járási főszolgabirák (polgármesterek) által minden naptári év elején külön kérelem nélkül hivatalból eszközlendő olyképen, hogy minden év deczember hó 15-ig mely körülmény a határidő naplóban előjegy- zendő, a járási főszolgabirák (polgármesterek) a fegyvertartási engedélyekről szóló nyilvántartást átvizsgálni, a következő évre érvényes fegyvertartási engedélyeket kiállítani, azokat nyilvántartásba venni, s az engedélyeseknek kézbesíteni tartoznak. 10. §. Az engedély kiadásánál a járási főszolga- biró (polgármester) lelkiismeretes vizsgálat tárgyává tartozik tenni, a fegyvertartás szükségét és czélját, a kérvényező egyén megbízhatóságát és 8 nap alatt határozni köteles. Elutasító határozat ellen az alispánhoz felebbezésnek van helye, n. §. A kiadott engedélyekről az illetékes csendőr őrsparancsnokság azonnal értesítendő s azokról évenkénti uj folyó számozással nyilvántartás vezetendő. 12. §. A járási főszolgabíró (polgármester) jogosult különös indokolt esetekben a fegyvertartási engedély megújítását megtagadni, illetőleg azt évközben is megvonni. Ily esetek a többi között: ha az engedélyes ellen lőfegyverrel elkövetett bűncselekmény miatt büntető vizsgálat rendeltetett el, vagy ha az engedélyes az 1879. évi XL. t.-cz. 115. §-ba ütköző kihágás miatt két ízben jogerősen elítéltettek stb. 13. §. Fegyvertartási engedélyt nem nyerhetnek akik: a) 24 életévüket illetőleg teljes koruságu- kat még el nem érték, b) hatóság vagy magánosok elleni erőszak, az emberi élet és testi épség ellen szándékosan elkövetett büntettek és vétségek, rablás, zsarolás, lopás, orvvadászat miatt jogerősen elitéltettek, végül azok, kik orvvadászaton tetten éretvén, a tetten érőt veszélyesen fenyegették, ellene fegyvert fogtak vagy erőszakot használtak. Az a) pont alól felmentés adható a járási főszolgabíró (polgármester) által indokolt esetekben az apa vagy ezt helyettesitő gyám nyilatkozata alapján és felelősségére. 14. §. Fegyvertartási engedélylyel nem biró egyének birtokában levő lőfegyverek elkobzandók s a vármegye alispánjához beküldendők, aki amennyiben nagyobb értéket nem képviselnek az elsütő szerkezet és a cső használhatatlanná tétele után uz 1884. évi 63477. sz. B. M. rendelet értelmében jár el.
