Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-01 / 31. szám
— 339 — zettsége alól fel voltak mentve. A törvény 10. §-ban felsorolt vállalatok és hivatalok nem kötelesek azokat az alkalmazottaikat betegség esetére biztosítani, akik a rájuk nézve érvényes szolgálati rendtartás szerint illetményeiket legalább húsz héten át betegség esetében is megkapják. Ha kétség merül fel arra nézve, hogy valamely vállalat ez alapon a biztosítási kötelezettség alól mentesül-e az e tekintetben keletkezett vitás kérdéseket a törvény 193. §-ban megjelölt iparhatóságok döntik el. Ellenben azt a kérdést, hogy az említett vállalatok és hivatalok nyugdijszabályzatai biz- tositanak-e az alkalmazottaknak olyan nyugdíj igényt, melynek alapján az illető vállalatok alkalmazottaik baleset esetére való biztosításának kötelezettsége alól is felmentetnek, a törvény végrehajtására adott jogomból kifolyólag az az illető vállalatok kérelmére esetről esetre közvetlenül fogom eldönteni. Önkéntes biztosítás. Az emlitett vállalatoknak és hivataloknak természetszerűleg jogukban áll, hogy átmenetileg vagy szolgálati, illetve nyugdij szabályzataikra való tekintet nélkül állandóan is, alkalmazottaikat az 1907. évi XIX. t.-cz. szerint biztosítsák. Az önkéntes biztosításra egyébként folyó évi julius hó 1-től az 1907. évi XIX. t.-cz. 7. és 8. §§. nyernek alkalmazást. Bejelentési kötelezettség. II. A munkaadók biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottaikat és üzemüket az 1907. évi XIX. t-cz. életbe léptének napjától kezdve e törvény rendelkezései szerint bejelenteni tartoznak. A bejelentés a kerületi munkás biztositó pénztárnál teendő meg, melynek székhelyét az iparhatóságok az I. pont szerint kibocsátandó hirdetményben közhirré tenni tartoznak. Az első bejelentés attól a naptól számított legkésőbb egy hónap alatt, mely napon az erre vonatkozólag az I. pont szerint kibocsátandó hirdetmény közhirré tétetett s illetve a hirdetmény kibocsátására való tekintet nélkül legkésőbb folyó évi aug. hó 10-ig teendő meg, természetesen visszaható- lag a julius 1-je óta fennállott állapotok feltüntetésével. A törvény 12. §-a szerint a bejelentések úgy a betegség mint a baleset esetére való biztosításra együttesen teendők meg. Miután az a körülmény, hogy az alkalmazottak nagy része betegség esetére már biztosítva van, a törvény életbelépte után az 1907. évi XIX. t.-cz. szerint való bejelentést fölöslegessé nem teszi, mert az idézett t.-cz. értelmében a a baleset biztosítás szempontjából kívánt adatokat az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján tett bejelentések nem tartalmazták: ennélfogva a munkaadók betegség és baleset, illetve csak baleset esetére biztosításra kötelezett összes alkalmazottaikat a fentebb megállapított határidő alatt bejelenteni tartoznak. Ez a bejelentési kötelezettség a törvény életbelépte alkalmával csak azokra a munkaadókra nem terjed ki, a kiknek alkalmazottai csupán betegség esetére való biztosításra vannak kötelezve, amennyiben az alkalmazottak a kerületi vagy a kerületébe az 1907. évi XIX. t.-cz. alapján beolvadó ipar- testületi, gyári illetve vállalati vagy magán egyesületi betegsegélyző pénztárnak a törvény életbelépte napján már tagjai. Addig is, mig a bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat az állami munkás biztosítási hivatal a törvény 19. §. alapján megállapíthatja, a munkaadók a bejelentésbe csak azokat az adatokat tartoznak fölvenni, a melyeket a törvény 12. és 14. §-ai előírnak. Ez adatok a következők : a) a munkaadó nneve, ittetve cége, b) az üzem megnevezése, jellege és székhelye, c) minden egyes biztosításra kötelezett alkalmazottnak vezeték és keresztneve, a munkába lépés napja, az alkalmazottak által élvezett fizetés vagy bér, mellékjavadalmazások és természetbeni járandóságok, d) a munkából időközben történt kilépés napja, e) az üzemben használt motorok, munkagépek és robbanó anyagok neme, f) minden változás, mely a biztosításra kötelezett egyének munkaviszonyában az alkalmazás minőségét és a fizetést vagy bért, úgyszintén az üzem tulajdonosának, illetve a munkaadónak személyét illetőleg beállott s illetve az üzemben előfordult mindazt a változást, a melyeknek a betegség vagy baleset esetére való biztosítás keresztülvitele szempontjából fontossága van, g) végül az üzem megszűnésének napja. A kerületi munkásbiztositó pénztárak, esetleg a betegség esetére való biztosításra eddig készített bejelentési lapok felhasználásával, ideig- . lenes nyomtatott bejelentési lapokat készíthetnek, melybe a törvény 12. és 14. §§-aiban előirt és fentebb megjelölt adatokon kívül felvehetik mindazokat az adatokat, melyeknek bejelentése a betegség esetére való biztosításnál eddig kötelező volt. Amennyiben a pénztárak ilyen bejelentési lapokat nem készítenek, a munkaadók a törvényben előirt adatokat egyszerű Írásbeli bejelentéssel, a húsznál illetve száznál több alkalmazottat foglalkoztató munkaadók pedig bérfizetési jegyzékeikkel ezeket a szükséges adatokat kiegészítve, közlik a kerületi munkásbiztositó pénztárral. Mindkét esetben természetesen azoknak az adatoknak a bejelentése is kötelező, melyeket eddig a betegsegélyző pénztárak alapszabályai a betegség esetére való biztosításnál elöirtak. Az e pont
