Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-01 / 31. szám

— 339 — zettsége alól fel voltak mentve. A törvény 10. §-ban felsorolt vállalatok és hivatalok nem kötelesek azokat az alkalmazottaikat betegség esetére biztosítani, akik a rájuk nézve érvényes szolgálati rendtartás szerint illetményeiket leg­alább húsz héten át betegség esetében is meg­kapják. Ha kétség merül fel arra nézve, hogy valamely vállalat ez alapon a biztosítási köte­lezettség alól mentesül-e az e tekintetben kelet­kezett vitás kérdéseket a törvény 193. §-ban megjelölt iparhatóságok döntik el. Ellenben azt a kérdést, hogy az említett vállalatok és hivatalok nyugdijszabályzatai biz- tositanak-e az alkalmazottaknak olyan nyugdíj igényt, melynek alapján az illető vállalatok al­kalmazottaik baleset esetére való biztosításának kötelezettsége alól is felmentetnek, a törvény végrehajtására adott jogomból kifolyólag az az illető vállalatok kérelmére esetről esetre köz­vetlenül fogom eldönteni. Önkéntes biztosítás. Az emlitett vállalatoknak és hivataloknak ter­mészetszerűleg jogukban áll, hogy átmenetileg vagy szolgálati, illetve nyugdij szabályzataikra való tekintet nélkül állandóan is, alkalmazottai­kat az 1907. évi XIX. t.-cz. szerint biztosítsák. Az önkéntes biztosításra egyébként folyó évi julius hó 1-től az 1907. évi XIX. t.-cz. 7. és 8. §§. nyernek alkalmazást. Bejelentési kötelezettség. II. A munkaadók biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottai­kat és üzemüket az 1907. évi XIX. t-cz. életbe léptének napjától kezdve e törvény rendelke­zései szerint bejelenteni tartoznak. A bejelentés a kerületi munkás biztositó pénztárnál teendő meg, melynek székhelyét az iparhatóságok az I. pont szerint kibocsátandó hirdetményben közhirré tenni tartoznak. Az első bejelentés attól a naptól számított legkésőbb egy hónap alatt, mely napon az erre vonatkozólag az I. pont szerint kibocsátandó hirdetmény közhirré tétetett s illetve a hirdetmény kibocsátására való tekintet nélkül legkésőbb folyó évi aug. hó 10-ig teendő meg, természetesen visszaható- lag a julius 1-je óta fennállott állapotok feltün­tetésével. A törvény 12. §-a szerint a bejelen­tések úgy a betegség mint a baleset esetére való biztosításra együttesen teendők meg. Mi­után az a körülmény, hogy az alkalmazottak nagy része betegség esetére már biztosítva van, a törvény életbelépte után az 1907. évi XIX. t.-cz. szerint való bejelentést fölöslegessé nem teszi, mert az idézett t.-cz. értelmében a a baleset biztosítás szempontjából kívánt ada­tokat az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján tett be­jelentések nem tartalmazták: ennélfogva a mun­kaadók betegség és baleset, illetve csak bal­eset esetére biztosításra kötelezett összes alkal­mazottaikat a fentebb megállapított határidő alatt bejelenteni tartoznak. Ez a bejelentési kö­telezettség a törvény életbelépte alkalmával csak azokra a munkaadókra nem terjed ki, a kiknek alkalmazottai csupán betegség esetére való biztosításra vannak kötelezve, amennyiben az alkalmazottak a kerületi vagy a kerületébe az 1907. évi XIX. t.-cz. alapján beolvadó ipar- testületi, gyári illetve vállalati vagy magán egyesületi betegsegélyző pénztárnak a törvény életbelépte napján már tagjai. Addig is, mig a bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat az állami munkás biztosítási hivatal a törvény 19. §. alapján megállapíthatja, a munkaadók a bejelentésbe csak azokat az adatokat tartoznak fölvenni, a melyeket a törvény 12. és 14. §-ai előírnak. Ez adatok a következők : a) a munka­adó nneve, ittetve cége, b) az üzem megneve­zése, jellege és székhelye, c) minden egyes biztosításra kötelezett alkalmazottnak vezeték és keresztneve, a munkába lépés napja, az al­kalmazottak által élvezett fizetés vagy bér, mellékjavadalmazások és természetbeni járan­dóságok, d) a munkából időközben történt ki­lépés napja, e) az üzemben használt motorok, munkagépek és robbanó anyagok neme, f) minden változás, mely a biztosításra kötelezett egyének munkaviszonyában az alkalmazás mi­nőségét és a fizetést vagy bért, úgyszintén az üzem tulajdonosának, illetve a munkaadónak személyét illetőleg beállott s illetve az üzem­ben előfordult mindazt a változást, a melyek­nek a betegség vagy baleset esetére való biz­tosítás keresztülvitele szempontjából fontossága van, g) végül az üzem megszűnésének napja. A kerületi munkásbiztositó pénztárak, esetleg a betegség esetére való biztosításra eddig ké­szített bejelentési lapok felhasználásával, ideig- . lenes nyomtatott bejelentési lapokat készíthet­nek, melybe a törvény 12. és 14. §§-aiban elő­irt és fentebb megjelölt adatokon kívül felve­hetik mindazokat az adatokat, melyeknek be­jelentése a betegség esetére való biztosításnál eddig kötelező volt. Amennyiben a pénztárak ilyen bejelentési lapokat nem készítenek, a munkaadók a törvényben előirt adatokat egy­szerű Írásbeli bejelentéssel, a húsznál illetve száznál több alkalmazottat foglalkoztató munka­adók pedig bérfizetési jegyzékeikkel ezeket a szükséges adatokat kiegészítve, közlik a kerü­leti munkásbiztositó pénztárral. Mindkét eset­ben természetesen azoknak az adatoknak a be­jelentése is kötelező, melyeket eddig a beteg­segélyző pénztárak alapszabályai a betegség esetére való biztosításnál elöirtak. Az e pont

Next

/
Thumbnails
Contents