Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-02 / 18. szám
— 207 — Mint az I. évfolyamban. Az általános vegytan fontosabb fogalmainak, elméleti tan- és tapasztalati tételeinek behatóbb ismertetése, a hydrogén, oxigén, nytrogén és carbonium tulajdonságainak, előfordulásának, előállításának és gyakorlati alkalmazásának pontos ismerete, valamint azoknak fontosabb összetételei. A chlor, brom, jód, fluor, kén, bor, phosphor, arzén, antimon és végül a silizium hasonló tárgyalása. A fémek rövid általános jellemzése. Az elméleti és gyakorlati tekintetben különös figyelemreméltó fémek és fémösszetételek előfordulása, tulajdonságai és alkalmazása. Általános számtan. Hatványok, gyökök és logarithmusok tana; határozatlan elsőfokú egyenletek két ismeretlennel, másodfokú egyenletek egy ismeretlennel és oly magasabb fokú egyenletek egy ismeretlennel, melyek másodfokuakra visszavezethetők; két ismeretlennel biró másodfokú egyenletek legegyszerűbb esetei. Mértan: Sikmértan. Az egyenesek és sikok kölcsönös helyzetének legfőbb tantélelei a profilsikok esetenkénti figyelembevételével. Az ábrázoló mértannak a pontok, egyenes vonalak és síkokra vonatkozó alaptételei. Sik idomok vetitése, vetített árnyékuknak a vetületi sikon való megszerkesztése. A kör szerkesztése beforgatása által. Az ellipsis legfontosabb tulajdonságainak származtatása, a kör analog tulajdonságaiból, beforgatásával kapcsolatban. Egyszerű olvasmányok olvasása és fordítása. Az összes beszédrészek alaktanának elemei; a rendes, valamint a leghasználatosabb rendhagyó igék ismerete; megfelelő szókincs. III. Évfolyam. A nyelvtan és stilistika (alakzatok, szóképek, synonymák. homonymák), a próza és verstan, valamint a különböző költői műfajoknak ismerete főbb megjelenésük szerint. Határozott tartalmú dolgozatok, főkép leirások és egyszerű vázlatok a dispositiók önálló kifejtésével. Irodalomtörténet főbb vonásokban bezárólag Klopstock és Wielandig. A II. évfolyam tananyaga és ehhez Európa államai, Ausztria és Magyar- ország kivételével, különös tekintettel a velük szomszédos államokra. Mint a II. évfolyamban, ezenkivül a középkor és újkor történetének ismerete a vesztfáliai békéig, a művelődéstörténeti mozzanatok különös kiemelésével, főleg tekintettel Ausztria és Magyarországra. A II. évfolyam tananyaga: ezenkivül az emberi test legfontosabb részei és a szervek működése. A gerinczes állatok osztályainak, valamint a gerincztelen állatok csoportjainak jellemzése külső és belső alkotásuk alapján. A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és a tömecserők tana. (Szilárd, cseppfolyós és légnemű testek erőműtana.) Hőtan, hullámtan és hangtan. A II. évfolyam anyga és ezenkivül szerves vegytan. A szerves vegyület fogalma, atomistikus képlet, tömecsképlet; tapasztalatai és rationalis képletek. A kőolaj, a fontos szénhydrogének és ezeknek emlitésre méltó származékai, a paraffin, äthylen és acetylen sorozatból; glycerin, nitroglycerin, zsiradékok (szappan, gyertya); szénhydratok; szeszes erjedés; fontos cyanvegyületek; kátrány, benzol, toluol és ezek legfontosabb származékai. Indigo, naphtalin, antracen, Fontos alkaloidok és glykosidok, illő olajok; kautsuk és guttapercha ; gyanták: fehérnyék. Általános számtan: mint a II. évfolyamban és ezenkivül logarithmusi és exponentialis egyenletek; számtani és mértani haladványok; kamatos kamat- és járadék-számitás. Természettan. Vegytan, Számtan. Ábrázoló mértan. Franczia nyelv. Német nyelv. Földrajz. Történelem. Természetrajz. Természettan. Vegytan.
