Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-03 / 1. szám

r

zegeimet az ország több vidékére ki fogom küldeni s a törvény végrehajtása körül tapaszta t mulasztásokkal szemben megfelelőieg fogok eljárni.

8) Felhívom a törvényhatóság ügyeimét arra is, hogy amennyiben a gyűrűs pille tojásai kicsinységük miatt a rendes hernyófészekszedéskor az irtást kikerülik, azok április hó első felében mindenütt irtandók a hol csak összeverődve a fák lombját kopasztják.

9) Miután egyes törvényhatóságok a téli hernyóirtásra a hernyóégető lámpákat ajánlják s a kézzel és hernyózó ollóval való irtásról meg sem emlékeznek, felhívom a törvényhatóság figyelmét arra is, hogy jövőben a hernyóégető lámpák ajánlata mellőzendő, mert eltekintve attól, hogy a hernyóirtás legtökéletesebben kézzel és hernyózó ollóval teljesíthető, — a lámpákkal való hernyóirtás tiizrendőri tekintetben is veszélyes.

10) A hernyóirtás ellenőrzése tekintetében felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a föszolgabirákat az iránt való intézkedésre, hogy a m. kir. csendőrség járőrei ezen szolgálattételük alkalmával a hernyóirtás kellő foganatosítását a községi elöljárósággal együtt ellen őrizzék és amennyiben egyesek a köteles heruyóir ást elmulasztanák azt az illetékes főszolgabirónak azonnal tudomására hozzák.

11) Végül megemlítem, hogy ámbár az 1894. XII. t. ez. 50. §-a a hernyóirtás befejezésének határidejét márczius hó végére tűzi ki, mindazonáltal felhívom a törvényhatóságot, miután a szakközegek véleménye

szerint egyes hernyófájok különösen a fehér galagonya pille és a sárg8faru pillangó hernyója már márczius végén rág és annyira elszéled, hogy a fán maradó hernyófészkek leszedésével tulajdonképen czélt nem érhet a gazda, figyelmeztesse az érdekelt gazdaközönséget hogy a hernyóirtást saját jól felfogott érdekében már február hó végére fejezze be.

Megjegyzem azonban, hogy a hernyóirtás elmulasztása czimén megindítandó büntető eljárásra vonatkozólag az 1894. XII. t -ez. 50. §-ába megállapított határidő veendő figyelembe. Budapest, 1906. évi november hó 23-án. A minister helyett: Mezössy, s. k., államtitkár.

22660—1906. áz.

Határidő: 1907. április hó 30.

Valamennyi járás, főszolgabíró és polgármester uraknak megfelelő eljárás végett azzal adom ki, hogy a kártékony rovarok, vértetü, hernyók és darazsak irtására a lakosságot újból hívják fel, azon szigorú meghagyással, hogy ezen kártékony rovarok fészkeit márczius hónapig teljesen irtsák ki, a pusztítást és kiirtást március végéig nem teljesítőkkel a legszigoruabban járjanak el és az eljárás eredményéről a községi elöljárók jelentéseiket a járás föszolgabiráihoz 1907. évi április 15-ig terjeszszék be. Főszolgabíró és polgármester urak pedig jelentéseiket hozzám határidőre tegyék meg.

Szombathely, 19-06. évi deczember hó 20.

III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények.

Tárgy: Napszámosok útadója.

Kereskedelemügyi m. kir. Minister 83161/1. B. sz Körrendelet. Valamennyi vármegyei és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének (Budapest székesfővárost és Fiúmét kivéve). A magyar gyáriparosok országos szövetsége oly kérelemmel fordult a pénzügyminister úrhoz, hogy miután a gyárosok és vállalkozók az ország több helyén szavatosságra kényszerittetnek T napszámosokra kivetett útadó tekintetében, illetvV^a napszámosoktól be nem fizetett, illetve tőlük be nem hajtható útadó a gyárosoktól és vállalkozóktól követeltetik — ezen eljárás beszüntetése iránt intézkedjék. A nevezett minister ur ezen kérvényt illetékes intézkedés végett hozzám tevén át, arra vonatkozólag a következőkről értesítem a közönséget. — A jelzett eljárás törvényes alappal nem bir, mert sem az 1890. évi I. t-cz., sem az annak végrehajtása iránt kiadott rendeletek és utasítások, oly értelmű rendelkezést, amelyek értelmében a napszámosok útadója a munkaadókra volna kivethető, nem tartalmaz. Az 1890. évi I. t.-cz. végrehajtása iránt az 1892. évi márczius hó 31-én 15322. szám a att kelt körrendelettel kiadott utasítás II. csoportja 15 §-ának 18, 19 és 20. pontjaiban ugyanis csupán a szegődött szolgák, (cselédek) gyári, kereskedői, iparossegédek és segédmunkások, valamint a pincérek soroltatnak fel, mint olyanok, akiknek útadója a munkaadókra vettetik ki azon az alapon, mert az 1875. évi XXIX. t.-cz. 11. §-a értelmében azoknak kereseti adója is a munkaadókra vettetik ki. — Hivatali elődöm azonban az idézett végrehajtási utasításnak még ezeket a rendelkezéseit is megszorította, amennyiben 1897 évi márczius hó 17-én 6577. sz. körrendeletében akként intézkedett, hogy a segédek útadója a munkaadótól csak az esetben követelhető, ha a munkaadónak az általa fizetett útadót az illető béréből levonásba hozni módjában áll — Az eddig előadottakból kétségtelenül kitűnik, bogy a munkaadóknak az útadó kivetése és behajtása körüli szavatossága csakis azokban az esetekben nyerhet az érvényben álló rendeletek értelmében alkalmazást, amidőn az útadó kivetés alapjául szolgáló állami egyenes adót is a munkaadók kötelesek fizetni, azonban ebben az esetben is akkor, ha a munkaadóknak a reájuk kivetett útadónak a munkás béréből való levonhatása módjában áll. Miután pedig az útadónak a munkaadóra való kivethetésének jogalapját ezen esetekben is kizárólag csak az képezi, hogy az útadó alapjául szolgált állami egyenes adó is rájuk vettetett ki, ebből önként következik, hogy a munkaad knak a munkásokat terhelő útadó kivetése és behajtása körüli szavatosságának előföltételét az képezi, hogy az illető munkások útadójának állami egyenes adó képezze alapját, vagyis hogy ezen útadó az 1890. I. t-cz. 23. §-a alapján rovassék ki. Már pedig a napszámosok az 1883. X. t.-cz. 2. §-a értelmében az I. oszt. kereseti adó alul mentesítve vannak s igy ők ezen minőségükben szerzett keresetük után állami egyenes adóval megróhatók