Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (4. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-20 / 52. szám

— 496 —

Tárgy: Derussi C. György román főkonzul müködhetésére.

Kereskedelemügyi m. kir. minister. 79704/IV. A. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. <) c-ászári és apostoli királyi Felsége 1906 szeptember hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározásával De.russy C György Budapestre kinevezett román kir főkonzulnak a müködhetési jogot legkegyelmesebben megadni mél- tóztatott Folyó évi szeptember hó 3-án 65896. szám alatt kelt rendeletem kapcsán felhívom a törvényhatóságot, hogy a nevezett főkonsult fentebb jelzet' minőségében a kellő támogatásban részesítse és esetleges megkereséseinek készséggel feleljen meg. Budapest, 1900. október hó 31-én. A minister helyett Szterényi

s. k. államtitkár.

20111/906 szám.

Tudomásvétel végett valamennyi járási főszolgabíró és polgármester úrral közlöm.

Szombathely, 1906. deczember 4.

Herbst Géza s. k., alispán. * IV.

Tárgy: Részletügyletek kötésének ellenőrzése az iparhatóságok által.

Kereskedelemügyi m. kir. minister. 80407/1906.

IV. B. Valamennyi II-od fokú iparhatóságnak. Tudomásomra jutván, hogy egyes értékpapír részletüzlet tulajdonosok már kisorsolt, illetőleg beváltott kötvények után kibocsátott nyereményjegyeknek részletfizetésre való elárusitásával is foglalkoznak, szükségesnek tartom a részletüzleteknek az 1883. XXXI. t.-cz. értelmében való ellenőrzésével megbízott iparhatóságoknak figyelmét következőkre felhívni: Mig az idézett 1883. XXXI

t.-cz. 28. §-a szerint „részletügylet csak a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírokban köthető“ vagyis annak, hogy valamely értékpapír részletfizetésre elárusítható legyen, csak az az egy minőségi feltétele van, hogy az a budapesti áru- és értéktőzsdén jegyeztessék, addig a nyeremény kölcsönkötvények és az igérvény-jegyek forgalmáról szóló 1889. IX. t. ez. 5. §-a világosan úgy rendelkezik, miszerint „a részlet ügyletről szóló 1883. évi XXXI. t.-cz, 2. §-a oda egészittetik ki, hogy csak oly a budapesti tőzsdén jegyzett kötvényekre nézve köthető részlet-ügylet, melyek a jelen törvény határozatai szerint forgalomképesek.“ Miután pedig a nyeremény élvezeti jegyek kötvényeknek melyeknek lényege ugyanis az, hogy azokban bizonyos tőke visszafizetésének kötelezettsége vállaltatik, nem tekinthetők, a mennyiben ugyanis azokban csak bizonyos nyeremény kilátás testesittetik meg és idegenittetik el, a fent idézett törvényi rendelkezésből önként következik, hogy az ily nyeremény élvezeti jegyek részletügyletnek tárgyát jogszerint nem képezhetik. Szükségesnek tartom emuk hangsúlyozását, illetőleg az idézett tör.ényi határoztuány szigorú érvényesítését, annál inkább, mert

magának a részletügyletről szóló 1883. XXXI. t-cz.-nek indokolása is utal már arra, hogy a részletügylet megengedése csak a takarékosság előmozdítása szempontjából kívánatos — már pedig a takarékosság és tőkegyűjtés előnyei elesnek akkor, ha azok a játékszenvedély felcsigázásával bizonytalan nyeremény kilátásokért áldoz!atnak fel. Felhívom tehát az iparh lóságokat, hogy az 1883 XXXI. t.-cz. által kötelességükké tett ellenőrzést terjesszék ki arra is, hogy nyeremény élvezeti jegyek részletfizetésre el ne adassanak. Tekintettel azonban arra, hogy az rddigi e részben ingadozó jog- gyakorlat mellett nyeremény élvezeti jegyeknek részlet- fizetésre való elárusitása eddig jóhiszemíileg is történhetett : a függőben levő ily ügyleteket érinteni és azok törvény- illetőleg szerződésszerű lebonyolítását akadályozni nem kívánom, annál nagyobb súlyt helyezvén azonban arra, hogy jövőre e rendeletem közhírré tételének időpontjától fogva ily nemű nyeremény élvezeti jegyekre irányuló részletügyletek ne köttessenek. Felhívom végül a másodfokú iparhatóságot, hogy e rende- letemet illetékességi körében az elsőfokú iparhatóságokkal és ezek utján a hatóságának területén működő részletügylet tulajdonosokkal közölje. Budapesten, 1900. évi november hó 15-én. Kossuth s. k.

20885/906. szám.

Valamennyi elsőfokú iparhatóságnak azon utasítással közlöm, hogy a nyeremény élvezeti jegyekre irányuló részletügyletek kötésének a jövőben való megakadályozása czéljából az 1883. évi XXXI. t-ez. által kötelességükké tett ellenőrzést a legszigorn’ ban gyakorolják, egyúttal a hatóságuk területén működő részletüzlet tulajdonosokat az ezen ministeri rendeletben foglalt megszorításra, illetőleg tilalomra megfelelően figyelmeztessék.

Szombathely, 1900. deczember 0.

Herbst Géza s. k., alispán.

Tárgy: Kereskedelemügyi ministeri rendelet az ipartörvény 58. §-ának magyarázata tárgyában.

Kereskedelmügyi m. kir. minister. 61013/IV. sz. Valamennyi II-od fokú iparhatóságnak. Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar származásúaknak feltüntetett áruk tekintetében iparhatósági magatartása uem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek előidézéséhez, hogy a közönség valótlan jelzések használata által az áru származása tekintetében gyakran félrevezettetik: a tisztességtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele czéljából szükségesnek tartom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés