Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (4. évfolyam, 1-53. szám)

1906-06-14 / 24. szám

188 —

Tárgy: Czelldömölk község részére kövezet- vámszedési jog engedélyezése.

Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter. 30955/1906. szám.

Engedély-okirat

A közutak és vámokról szóló 1890. évi í. t. ez. 81. és 86. §§-ai alapján kiállított ezen engedély-okirat szerint Czelldömölk község részére, a Czelldömölk község területén levő, az idefüzött helyszinrajzon vörös vonallal körül vonatozott és az idefüzött műszaki leírásban részletesen felsorolt utczákon és tereken átvonuló közutak épitése, fenntartása és kezelése fejében a belügyminiszter úrral egyetértőleg kövezetvámszedési jogot engedélyezek, oly kikötéssel, hogy a kövezet vámszedésijog tényleges gyakorolhatása csakis a vámtárgy kiépítése és felülvizsgálata után a község részéről külön kieszközlendő engedélyem alapján veheti kezdetét. Ezen kövezetvámszedési jogot, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm.

I.

Feljogosítom Czelldömölk községet arra, hogy az 1890. évi I. t. ez. 93. §-a értelmében a tényleges megkezdés napjától számított egymásután következő 15 éven át a Kisczell-va- suti állomáson fel- és leadott azon szállítmányok után, amelyek a vámtárgy igénybevételével szállíttatnak el a vasúti állomásra, illetve a vasúti állomásról, kövezetvámszedési jogot gyakorolhasson és ott a tényleges életbe léptetés napjától számítandó 3 évi időtartam alatt a következő vámdijakat szedhesse.

Támdljak:

1. Gabona és egyéb mezőgazdasági termékek után métermázsánként 2 fillér.

2. Egyéb fehéráruk és állatok után métermázsánként 4 fillér.

3. Gyorsáruk után

a) métermázsánként 15 fillér.

b) egy métermázsánál kisebb súly mellett 10 fillér.

4. Minden egyéb áruk után métermázsán- kint 3 fillér.

II.

Vámtulajdonosnak a vámszedési joggyako- rolhatásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg:

1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t. cz.- ben foplalt határozatok szerint és büntetések

c">

terhe alatt semmi oly dologért, amelyre a vámdijak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, akik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el.

2. Az 1890. évi, I. tcz. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat kiépíteni és állandóan jó karban tartani, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni.

3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz:

a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani,

b) a közbiztonság szempontjából mindenkor szükséges intézkedéseket megtenni.

4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy kiépítésére, fenntartására és helyreállítására, valamint kezelésére nem fordítható, miért is a vámbevételekről és kiadásokról számadás vezetendő és évenkint a vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűléséhez bemutatandó, biztosíttatván úgy ennek, mint az 1890. évi I. tcz. 102. §-ában megjelölt alsó- foku hatóságoknak nemcsak az ellenőrzési, hanem az a joga is, hogy szükség esetén a vámdijak leszállítása, illetve újbóli megállapítása iránt a kellő intézkedéseket megtehessék.

III.

Az engedélyezett vámszedési jog érvényesítésénél a vámmentességet az 1890. évi I. tcz. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg:

A vámdijak fizetése alul mentesek :

1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai,

2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok;

3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai;

4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi czélokra szolgáló ösz- szes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitványnyal kell birniok;

5. az állami javak általában só, dohány stb.