Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-05 / 14. szám
— Ill A) Általános földisme (physikai földrajz). 1. A föld. 2. A légkör : a) hőmérsék, b) légmozgás, c) nedvesség, d) égalj. 3. A vizréteg: a világtenger, b) szárazföldi vizek. 4. A földréteg. a) alkatrészei, b) változatai, c) belső és d) külső alkotása. 5. Növény és állatvilág. B) Általános politikai földrajz : 1. Az ember művelődése. 2. Az állam. 3. Idegen földrészek földisméje, az európaiak által alapitott államok és gyarmatok különös méltatásával. Az ó-kor, nevezetesen a rómaiak és görögök történetének ismerete, különös tekintettel az oknyomozó összefüggésre és a művelődéstörténeti mozzanatokra. A növényvilág csoportjainak ismerete természetes rendjük szerint, külső s a hol szükséges belső alkotásuk alapján, valamint a növények életnyilvánulása általában. A fontosabb növénycsaládok jellemzése. A kryptogamok (alkotás, szaporodás, ismertebb fajaik). A hazai koniferák leírása. Az egyszikű és kétszikű növények legfontosabb családjai, ismert példákkal megvilágítva, különös tekintettel hasznos és káros voltukra. Mint az I. évfolyamban. Az általános vegytan fontosabb fogalmainak, elméleti tan- és tapasztalati tételeinek behatóbb ismertetése, a hydrogén, oxigén, nytrogén és carbonium tulajdonságainak, előfordulásának, előállításának és gyakorlati alkalmazásának pontos ismerete, valamint azoknak fontosabb összetételei. A chlor, brom, jód, fluor, kén, bor, phosphor, arzén, antimon és végül a silizium hasonló tárgyalása. A fémek rövid általános jellemzése. Az elméleti és gyakorlati tekintetben különös figyelemreméltó fémek és fémösszetételek előfordulása, előállítása, tulajdonságai-és alkalmazása. Általános számtan. Hatványok, gyökök és logarithmusok tana: határozatlan elsőfokú egyenletek két ismeretlennel, másodfokú egyenletek egy ismeretlennel és oly magasabb fokú egyenletek egy ismeretlennel, melyek másodfokuakra visszavezethetők; két ismeretlennel biró másodfokú egyenletek legegyszerűbb esetei. Mértan: Sikmértan. Az egyenesek és síkok kölcsönös helyzetének legfőbb tantételei a profilsikok esetenkénti figyelembevételével. Az ábrázoló mértannak a pontok, egyenes vonalak és sikokra vonatkozó alaptételei. Sik idomok vetítése, vetített árnyékuknak a vetületi síkon való megszerkesztése. A kör szerkesztése beforgatása által. Az ellipsis legfontosabb tulajdonságainak származtatása, a kör analog tulajdonságaiból, beforgatásával kapcsolatban. Egyszerű olvasmányok olvasása és fordítása. Az összes beszédrészek alaktanának elemei; a rendes, valamint a leghasználatosabb rendhagyó igék ismerete : megfelelő szókincs. III. Évfolyam. A nyelvtan és stilistika (alakzatok, szóképek, synonymák, homonymák), a próza és verstan, valamint a különböző költői műfajoknak ismerete főbb megjelenésük szerint. Határozott tartamú dolgozatok, főkép leírások és egyszerű vázlatok a dispositiók önálló kifejtésével. Irodalomtörténet főbb vonásokban bezárólag Klopstock és Wielandig. A II. évfolyam tananyaga és ehhez Európa államai, Ausztria és Magyarország kivételével, különös tekintettel a velünk szomszédos államokra. Földrajz. Történelem. Természetrajz. Természettan. Vegytan. Számtan. Ábrázoló mértan. Franczia nyelr. Német njelr. Földrajz.
