Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)

1905-02-02 / 5. szám

— 30 — sithatö, hogy a megfelelő számú hasábok pótoltatnak, vagy a meglevő nyomtatvány fejfeliratai alakíttatnak át. Az állami adó befizetésére szolgáló napijegyzéknek felhaszuálása iránt intézkedni nem áll hatáskörömben, ha azonban a pénzügyi hatóságok vagy azoknak kikül­döttei az állami nyomtatvány felhasználását — ameny- nyiben most már a vármegyei pótadók és járulékok is a kir. adóhivatal pénztárába szállíttatnak, nem kifogá­solják, a magam részéről az állami nyomtatvány hasz­nálatát nem ellenzem. Ez utóbbi esetben azonban ügyelni kell arra a körülményre, hogy a napi befizetési jegyzékek az adó­főkönyvek hitelesítése alkalmával az illetékes kir. adó­hivatalnak rendelkezésére álljanak, valamint arra, hogy a községi számadásokkal együtt beterjesztendő pótadó­főkönyvekhez az eredeti befizetési napijegyzék csatolva legyen. Miután továbbá az adók beszedése körül a biró (pénz­táros a jegyzővel együttesen tartozik eljárni, a napi befizetési jegyzékek vezetése is ez utóbbi feladatához tartozik, de az adó kiskönyvben bevételezett összege­ket a biró (pénztáros) tartozik aláírásával igazolni. Az adószedésnél tehát a jegyzőnek mindig jelen kel lennie s a beszedett összegeket azonnal és em utólagosan kell a napijegyzékbe bevezetni. Nincs kifogásom azon eljárás ellen sem, ha az 1904. év végén mutatkozó tiszti nyugdíj, betegápolási és kulturpótadó egyenkénti összege az 1905. évre kez- dőleges hátralékkép együttes összegében vezettetik át, miután a kir. adóhivatalok ezen 11/2 százalékos pót­adót amúgy is nemenkint tartják nyilván. Szükséges azonban, hogy a kir. adóhivatalok a befizetés alkalmá­val az l’/2 százalékos pótadót egyenlő aranyokra el­osszák és a befizetéseket elsősorban az 1904. év végén mutatkozó hátralék törlesztésére fordítsák. A pénztári naplóra tett észrevételre nézve meg­jegyzem, hogy a kötvénykezelésre szükséges hasá’> a mintába bevezethető, illetve a nyomtatvány megfelelő- leg módosítható. A vagyonleltárra nézve kiadott minta alig tér el az eddig használt mintától s ameddig a készlet tart, a régi nyomtatvány is felhasználható. Kérdés tétetett az iránt, hogy a kiadott utasításban jelzett „átfutó tételek“ alatt mit kell érteni? Miután általános elv, hogy minden, a község pénztárában ki­adásként vagy bevételként kezelt pénzt a számadásban ki kell tüntetni, szükséges, hogy az a pénztári keze­lés, mely csak átmenetileg érinti a község háztartását, (községi kölcsönök, visszatérítésre adott előlegek, léte­sítmények stb.) könyvileg és számadásszerüleg is ki­fejezésre jusson — a községi költségvetésre nézve ki­adott minta lényegében az eddig használt mintával teljesen egyezik. Eltérés csak annyiban van, hogy az uj mintában a járási számvevő felülvizsgálatára külön hasáb áll rendelkezésére. Aliiig a régi készlet tart, az felhasználható. A községi számvitelre vonatkozólag kiadott 2187 L 904. sz. utasítás egyéb részeit pedig egész terjed Iliié­ben fen tartom. Miről Lobermayer Viktor körjegyző urat Hegy­faluban, mint a .Vasvármegyei községi és körjegyzők egyletének“ elnökét, valamennyi járási főszolgabíró urat és ezek által a kir. járási számvevőket, valamennyi községi és körjegyző urat, valamennyi kir. adóhivatalt és végül a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőséget tudomásvétel és miheztartás végett ezennel értesítem. Szombathely, 1905. január 20. BEZERÉD.J ISTVÁN sk. alispán. 368—1905. szám. A magyarországi kath. egyesületek országos szö­vetsége laptulajdonos képviseletében dr. Zlinszky János ügyvivő alelnöknek kérelme a kiadásában Budapesten megjelenő „Uj lap“ utczai elárusitására 17676 -904. sz. a. adott engedély érvényének meghosszabitása tárgyában. VÉGHATÁROZAT. Az „Uj lap“ czimü politikai napilap utczai eláru­sitására 1904. évi október hó 15 én kelt 17676—904. számú véghatározattal megadott és f. é. január hó 15-én lejáró engedélyt a 11287 — 9j2. sz. B. M. rendeletben előirt feltételek pontos betartásának kötelezettsége mellett további három hóra vagyis bezárólag 1905. évi április hó 15-ig meghosszabbitom. Miről dr. Zlinszky János ügyvéd ui at Budapesten (VIII. József-körut 31. a. sz. alatt) ezen véghatároza­tommal, valamint az összes járási főszolgabíró, városi polgármester és rendőrkapitány urakat a vármegyei hivatalos lap utján értesítem. Szombathely, 1905. évi január hó 18-án. Bezerédj István s. k. alispán. Mesterségesen felfújt állatok húsa és tüdeje Ausztriába nem szállítható, mert ily állatok húsa és belszervei minden esetben elkoboztat- nak és megsemmisittetnek. 1321 — 1905. szám. Valamennyi járási főszolgabíró, polgármester, m. kir. állatorvos, községi és körjegyző uraknak s az összes községi elöljáróknak. A szombathelyi m.kir. állategészségügyi felügyelő úrtól 76—905. szám alatt hivatalomhoz érkezett átirat szerint, ismételten előfordult, hogy Wienbe mestersége­sen felfújt juhok érkeztek, mely állatok — bár húsok jóminőségii volt —- az osztrák husvizsgálati szabályok intézkedése folytán elkoboztattak és megsemmisítettek. Ne hogy húskereskedéssel foglalkozó magyar hono­sok tudatlánságból kárt szenvedjenek, felhívom a hatóságokat és hatósági közegeket, hogy a közöltekhez való alkalmazkodást a legkiterjedtebb módon tegyék közhírré. Szombathely, 1905. január hó 24. Bezerédj István sk., alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents