Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-09-07 / 37. szám
— 250 — Tárgy : Iparkihágási ügyek soronkivüli elintézése. Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter. 49553/VII/a szám. Valamennyi magyarországi másodfoka iparhatóságnak. (Fiume kivételével) Hivatali elődöm 1900. évi deczember hó 15-én 84804. szám alatt kelt rendeletében utasította az iparhatóságokat, hogy a munkások panaszait mindenkor soronkivül vegyék fel és intézzék el. Ugyan azzal a czélzattal, melylyel e rendelet kibocsáttatott s mely abból áll, hogy az ipartörvénynek a munkásokra és a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései oly időben és akkép alkalmaztassanak, hogy a törvényben biztosított jogok és kötelezettségek, valamint büntető intézkedések, az elkésett rendelkezések által hatásukat ne veszítsék el, hivatali elődöm 1904. évi junius hó 8-án 10993 szám alatt kelt körrendeletében azt is tudomására juttatta az iparhatóságoknak, hogy az ipartörvény 159. §-ának alkalmazása, nevezetesen a munkából jogtalanul kilépő segédek visszakozása tárgyában hozott iparhatósági határozatok csak birtokon kívül felebbezhetök meg és hogy az idézett törvényszakasznak a visszavezettetésre vonatkozó intézkedései csak akkor alkalmazhatók, ha az iránt a munkaadó a munkából jogtalanul történt kilépéstől számított 14 nap alatt terjeszti elő kérelmét. Tapasztaltam, hogy az ipartörvény 164. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügyek jogerős elintézése, részben késedelmes eljárás, részben pedig a felebbezések folytán is oly hosszú időt vesz igénybe, hogy azok a büntetések, melyeket a törvény idézett szakasza kiszab, a hosszadalmas jogerős elintézés következtében nem csak nem bírnak azzal a hatással, mely a szóban levő kihágások azonnali megtorlása esetén a büntető határozmányok- hoz fűződhetnék, de sokszor károsan is hatnak akkor, midőn a munka beszüntetések békés kiegyenlítéssel befejeződvén, az annak tartama alatt folyamatba tett kihágási ügyek csak később és oly időben nyernek jogerős befejezést, midőn a munkaadók és munkások közötti megzavart egyetértés már teljesen helyre állott. Hogy ezek a káros hatások elkerülhetők legyenek, hivatali elődeim előlidézett rendeletéi kapcsán felhívom Czimet, utasítsa a területén levő elsőfokú iparhatóságokat, hogy az ipartörvény 164. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügyeket mindig soronkivül tárgyalják, fe- lebbezés esetén, a 15 napi felebbezési határidő bevárásával, az iratokat haladéktalanul terjesszék fel a másodfokú iparhatósághoz. A másodfokú iparhatóságok pedig ez ügyeket szintén soronkivül bírálják el. Budapest, 1905. évi augusztus 12-én. Vörös sk. 14336/905. szám. Valamennyi elsőfokú iparhatóságnak. Ezen miniszteri rendeletet hiteles másolatban azon utasítással adom ki, hogy azt tudomásul véve rendelkezéseihez szorosan alkalmazkodjanak és az iparkihágási ügyeket, tekintettel az azok késedelmes elintézése által a közönségre származható sokféle indokolatlan károkra és hátrányokra, mindig soronkivül tárgyalják le és lehetőleg gyorsan juttassák befejezésre, felebbe- zés esetén a törvény által kitűzött határidők betartásával hozzám haladéktalanul terjesszék fel és jogerőre emelkedés után az Ítéletek azonnali végrehajtása iránt intézkedjenek. Szombathely, 1905. aug. 29-én. Bezerédj István sk., alispán. Tárgy : Bécsi élesztő forgalomba hozatala. Kereskedelemügyi m. kir. Ministertől. 51330/VII. sz. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. A fűszer- kereskedők lapjának f. évi julius hó 16 iki számában foglalt közlemény szerint, Deller Ottó bécsi élesztő kereskedő gyártmányait „magyar ipar Bécsben, Szent István király élesztő“ felírással hozza forgalomba. Miről az elsőfokú iparhatóságokat, utalással hivatali elődömnek 1897. évi május hó 30-án 13470. sz. alatt kelt körrendeletére, oly felhívással értesítse, hogy mennyiben akár feljelentés, akár közvetlen tapasztalás utján tudomásukra jut, hogy helyi kereskedők az említett áru- czikket a jelzett felírással forgalomba hozzák és ez a felírás alkalmazási módjánál fogva a származási hely tekintetében a közönség megtévesztésére alkalmas és igy az 1884 ik évi XVII. t.-cz. 58. §-ába ütköző kihágás tényálladéka fennforogni látszik, idézett törvény 157. §-ának d) pontja alapján a megtorló iparhatósági eljárást tegyék folyamatba. Budapest, 1905. évi aug. hó 15. Vörös sk. 14337/1905. sz. Ezen ministeri leiratot hiteles másolatban tudomásvétel és alkalmazkodás czéljából valamennyi elsőfokú iparhatóságnak kiadom. Szombathely, 1905. évi augusztus hó 29-én. Bezerédj István sk., alispán. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések és körözvények. A vármegye területéu uralkodó állati betegségek: Ivarszervi hólyagos kiütés : Halmosfő 1 udvar. Szentsebestyén 1 udvar, Pálhegy 1 udvar, Kisszom- bat 1 udvar, Rónafő 2 udvar, Mezővár 3 udvar. Sertésorháncz: Széplak 1 udvar, Izsákfa 4 udvar, Alsóság 6 udvar, Szécsényfalva 1 udvar, Városszalónak 1 udvar, Oszalónak 1 udvar, Őrfalu 1 udvar, Kukmér 1 udvar, Gyertyános 1 udvar, Alsószölnök l udvar. Sertésvész: Alsószilvágy 4 udvar, Herénysenyefa 2 udvar, Petömihályfa 3 udvar, Csajta 1 udvar," Búcsú 1 udvar, Meszlen 12 udvar, Lipárt 19 udvar, Su- rány 1 major, Alsóbeled 5 udvar, Szentléránt 1 udvar, Battyánfalva 1 udvar, Ivánegerszeg 1 udvar, Vasvár 4 udvar, Kertes 15 udvar, Uraiujfalu 1 udvar, Pápócz 5 udvar, Kólóm 3 udvar, Nagyrákos 10 udvar, Alsószénégető 4 udvar, Nyőgér 4 udvar, Sorkipolány 14 udvar, Csehi 2 udvar, Hermán 1 udvar, Rábaszentmihály 2 udvar, Nagymákfa 12 udvar, Németgencs 2 udvar Keményegerszeg 17 udvar, Nemescsó 2 udvar.
