Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)

1905-08-17 / 34. szám

— 238 —

lyen, különösen a szegényebb szülök gyermekei igen sokszor zsebkendő nélkül mennek az iskolába és ruhájuk egy-egy részét használják orrtörlőnek. Ez Ízléstelen és egészségtelen is. A nevelő tapintata a gyermek megszégyenítése nélkül rászoktathatja a gyermeket zsebkendő használatra. Elvégre minden háznál fog az édes anya találni olyan vászondarabot, melyet tisztára mosva, zsebkendőnek beszegve adhat iskolába járó magzatjának. A tanító ügyességétől függ. hogy zsebkendő nélkül úgy ne jöjjön a tanuló iskolába, mint ahogy könyveit és tanszereit sem hagyja otthon. Utasítsa a tanító a köhögő gyermeket arra is, hogy zsebkendőjüket gyakran változtassák, a szennyes zsebkendőt otthon tisztával cserélje ki. Ügyeljen a tanító arra, hogy az erősebben köhögő gyermekek a tanteremben levő köpőcsészékhez közel üljenek. Az iskolában levő köpó- edényeket azonban folyton t:sztáu kell tartani és naponként egyszer-kétszer dezinfloziálni, mert különben .veszélyessé válhatnak. Ügyeljen továbbá arra, hogy a csont- vagy mirigygeuyben (scrofulában) szenvedő tanulók mindig csak tiszta és teljesen elfedő kötéssel ellátva jelenjenek meg az iskolában, a szennyes vagy hiányos kötéssel ellátott gyermekeket okvetlenül küldje haza. Arra az esetre, ha valamelyik tanuló állapota tüdőbetegségre nagyon gyanús, hívja fel a tanító a községi vagy körorvos figyelmét arra a tanulóra és ha a gyermek köhögése az orvos véleménye szerint fertőző természetű, akkor az orvos véleménye alapján az iskolaszék, állami iskolai gondnokság az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 3. § a alapján azonnal mentse fel, s ha kell, tiltsa el az illető tanulót a nyilvános iskolalátogatás alól. Ha a tanító, tanítónő vagy az iskola-szolga szenvedne tüdőgüinőkórban, a miről a községi vagy körorvos, járási, tiszti orvos, mint a községi iskolaszéknek állami iskolai gondnokságnak tagja jelentést tenni köteles, az illető azonnal szabadságolandó és az intézetből ideiglenesen eltávolitandó, nemcsak az iskolai védekezés érdekében, hanem azért is, hogy a megrongált egészségét visszaszerezhesse, ami a betegség kezdete időszakában sikerül is. II. A fertőző csirák legjobb pusztítója a napfény. Hogy mentői több napfény süssön be a tanterembe, legajánlatosabb az ablakoknak keletre vagy nyugatra való alkalmazása, amire uj építkezések alkalmával ügyelni is kell. Ezen két égirány felé tekintő ablakokon át a napfény a terembe legjobban behatol és az oktatást se zavarja. A fertőző csiráknak másik megszüntetöje a mész. Azért a tantermeket évente legalább kétszer alaposan ki kell meszelni. A meszelés a fertőző csirák kártétele ellen a legolcsóbb í és leghathatósabb eljárás, de csak úgy, ha a régi, piszkos mészréteget a meszelés előtt alaposan lekaporják. A lekaport anyagot legjobb elásni, földel letakarni. III. A fertőző csirák a porral kerülnek a levegőbe és pedig úgy, hogv a porszemecskékre tapadván, azokkal együtt felszálluak a levegőbe, majd a testbe, vagy a testre. A tantermekben a por ellen vzló küzdelem állandó legyen. A pórtól mentes tanterem, mint a tanító tisztaság iránt való érzékét dicséri, egyúttal arról győz meg, mennyire vigyáz növendékei és a maga egészségére. Hogy a tanterem portól mentes levegője biztosíttassák a padlókat jól kell fektetni, hogy a lépések alatt ne inogjanak, a padlózatot czélszerii bizonyos anyagok, kai, lakkal, festékkel, pormentesitő szerekkel bevonni- liogy a por azok felületéről könnyen és alaposan eltávolítható legyen, továbbá gondosan kell törülhetni az ablakokat, a taneszközöket és bútorzatot. A portörlést nyitott ablakok mellet jóval előbb kell elvégezni, mielőtt a tanulók iskolába érkeznek, hogy a levegő pora

leszáljon. A gyermeket arra kell szoktatni, hogyczipői- ket, csizmájukat mielőtt a tanterembe lépnek, portól, sártól gondosan tisztítsák meg. A hol keresztül vihető, a sáros, vizes czipőket az iskolában fel kell váltani. Uj iskola építkezések alkalmával igyekezni kell az iskolákat az uteza porától távol elhelyezni. Nem szabad a söprést és a poroltatást a tanulókkal végeztetni, hiszen ezeknek gyenge tüdeje azt könnyen megszenvedi. Száraz söprés a felnőtteknek is káros. Ajánlatosabb a söprés előtt a tantermet megnedvesitett fürészporral úgy felhinteni, hogy a fürészpor összesöprése alkalmával, a padló minden részéről a porszemeket összeszedje. Az összesöpört fürészport minden söprés után el kell égetni. IV. A giimőkór baczillusai nem minden szervezetet támadnak meg, csak az olyat, a mely gyengült, a melynek ellenálló képessége csökkent. A szülőktől örökölt hajlamosság ellen nem tehet az iskola semmit, de minden erejével küzdjön a hajlamosság megszerzése ellen. A hajlamosságot előidézi különösen Írás alatt, a görnyedt testtartás, huzamosabb időn keresztül a karok szoros összekulcsolása, nemkülönben a huzamosabb ülés mert mindezen okok megakadályozzák a mellkas kitágulását és igy a tüdők teljes és alapos kiszellőzését. Hasonlókép ártalmas a rossz levegő, melyben sok a szénsav és a testből légzés, izzadás stb. által eltávozott gáznemü, szerves anyag. Már egy tanítási óra alatt is annyira megromlik a tanterem levegője, hogy az egészségre káros. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az ablakokat minden óra végeztével kinyissuk, -még a legnagyobb hidegben is 1 — 2 perezre, nyáron pedig 5-10 perczig szellőztessük. A falak melegétől a beáramló friss levegő csakhamar felmelegszik és visszanyeri a szellőztetés előtti hőmérsékletet. Hogy a tanulók a szellőztetés alatt meg ne fázzanak, a folyosóra kell őket kivinni, vagy kellő elövigyázattal az udvarra kell vezetni. Fontos tudni azt is, hogy a tüdőt minden köhögés gyengíti, akár meghűléstől, akár fertőzéstől (kanyaró, szamárhurut, influenza) eredt légyen. Régi orvosi tapasztalat, hogy a kanyarót, szamárköhögést, influenzát kiállott egyének sokkal könnyebben kapják meg a tüdővészt, mint mások, azért az iskolának a tüdővész szempontjából a most említett betegségek ellen is küzdenie kell. Általános elv az, hogy a köhögő gyermek maradjon otthon mindaddig, a mig baja egészen el nem múlt. A meghűlésekből eredő köhögés meggát- lása végett gondoskodjék a tanító télen állott, de tiszta ivóvízről s ne engedja, hogy a tanulók hideg vizet igyanak, hóval vagy az eresz és befagyott viz jegével oltság szórajukat, vagy azt akár játékos pajzánságból szopogassák. A friss levegőhöz hozzá szoktatott gyermek ritkábban hül meg, mert ennek bőre s tüdeje megedződött, megerősödött. Azon kívül a friss levegőn folytatott élénk mozgás legjobban tágítja a tüdőt, fejleszti a test erejét és igy ellenálló képességét. Azért lehetőleg minden nagyobb szünetet a szabadban töltsenek a tanulók, télen, nyáron egyaránt. Hogy a tanulók esős időben és ha sáros is a talaj, a friss levegőt élvezhessék, felette ajánlatosak a fedett játszóterek, pajták, melyek azonban nyújtsanak védelmet az uralkodó szelek ellen. A test gyakorlási órákat és különösen az iskolai játékot a szabadban kell végezni. Ezeknek rendszeres tartása mindenképpen kiváló gondját képezze a tanítónak. Testgyakorlás és játékok alatt czélszerii egy két mély légzést, tüdőgimnásztikát elrendelni. A tüdőt fejlesztik az ének és a szavalás is, de csak akkor, ha szabadban vagy tiszta levegőjű teremben végeztetnek. Ezért az éneket nem a tanítási óra végén, hanem lehetőleg annak elején kell végeztetni, a mikor a taute-