Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-18 / 21. szám
146 A trágya és pöczegödrök oldal és fenék- falazata hidralikus habarcscsal készítendő, vagy 30 cm. vastag, ]ól átgyurt anyagtapasszal burkolandó. 56. §. Undorító anyagot, trágyaló, pöczegödör, iszap és szenyvizek elvezetésére szolgáló csatornák, szlvárkák és árkok az utcza felé egyáltalán nem, a szomszéd telkére pedig csakis a szomszéd beleegyezésével vezethetők. 57. §. Víztartók, medencék. Mélyebb víztartók és vízmedencék épületekhez és a szomszéd telkekhez közel el nem helyezhetők és a szükséghez képest legalább 1 méter magas kerítéssel veendők körül. 58. §. Kerítések. A beltelkek és udvarok az illető tulajdonosok által legalább 1 méter magas fallal, kerítéssel, sövénynyel vagy palánkkal veendők körül. Az egymás mellett fekvő beltelkek bekerítését illetőleg elsősorban is a községben divó gyakorlat határoz. Gyakorlat hiányában minden tulajdonos a belső telkeknek a főbejárattól jobbra eső részét tarrozik bekeríteni. Az egymással összefüggő és külön el nem keríthető közös beltelkek kerítései, valamint az egymás hátamögött fekvő beltelkek kőkerítéseit az összefüggő, vagy egymás hátamögött fekvő telkek tulajdonosai közösen tartoznak elkészíteni. 59. §. Járdák. Oly utczákban, hol a község már rendes járdát létesített, a járda a tulajdonos költségén minden uj épület előtt folytatandó. A járdákból kiugrások, oszlopzatok, bolti vagy más lépcsözetek, úgyszintén kirakatok céljaira az építési vonaltól számított 30 cm.-nél többet elfoglalni nem szabad. 60. §. Belső telkek, házak utcai bejáratát, s e célból az utárok felhasználását, vagy áthidalását, illetőleg az 1890. évi I. t.-cz. 136. és 127. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók. III. rész. Mezőgazdasági cselédlakások. 61. §. Gazdaságokban, ahol külső cselédek alkal| maztatnak s az éves családos külső cselédek I lakással a gazda, vagy bérlő által láttatnak el, köteles a gazda vagy bérlő a rendes éves más vagy családos cselédek részére egészséges, ! elég tágas, száraz lakást adni oly formán, hogy minden családos cseléd egy lakásszobával és egy éles kamarával legfeljebb 4 család egy közös konyhával bírjon. 62. §. A lakószoba alapterületének legalább 14 négyzetméter terjedelműnek kell lenni, magassága pedig épületeknél 2'50, uj lakásokban 2 70 méter. 63. §. A cselédlakásoknál az ajtók és és az ablakok magasságát illetőleg a 38. §. határozmá- nyai irányadók. Áz ablaktábláknak könnyen nyithatóknak és zárhatóknak kell lenniök. Északon fekvő ablakok téli szárnynyal is ellátandók. Tilos az ablakokat olykép betapasztani vagy elzárni, hogy azok szellőztetés végett kinyithatok ne legyenek. 64. §. Házi állatok (sertés, baromfi) tartására minden gazda által a cselédség részére megfelelő terület jelölendő ki. 65. §. A mennyiben ezen szabályrendelet életbelépte idején oly cselédlakások is találtatnának, melyek a szabályrendelet követelményeinek meg nem felelnek, ezek fokozatosan, de legfeljebb 10 év alatt a szabályrendeletben előirt feltételeknek megfelelően átalakitandók. 66. §. Oly esetekben, midőn valamely cselédlakás tulajdonosa töb nem függő okokból a tiz év leforgása alatt sem volt képes családlakását ezen szabályrendelet követelményeinek megfelelően átalakítani; a tiz év lefolyása előtt a közigazgatási bizottsághoz benyújtandó kellően indokolt kérvényben az átalakításra időhaladékot kérhet, melyet a közigazgatási bizottság az illetékes főszolgabiró és járási mezőgazdasági bizottság véleményének meghallgatása mellett legfeljebb egy évre terjedőleg megadhat. 67. §. A járási főszolgabirák a járási orvosnak és a járási mezőgazdasági bizottság kiküldöttjének közbejöttével a szabályrendelet életbe-
