Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-18 / 21. szám
— 143 befogadására szánt kő vagy tégla épületeknél pedig ha azok nedves talajon épülnek, az alap- falazatt felett a falvastagságnak megfelelőleg, természetes aszfalttal készült réteg, vagy kész állapotban szállítható elszigetelő lemez alkalmazandó. 31. §. Egymás mellé épített épületeknek a szomszéd épület irányában lapjára rakott téglákból álló 15 cm. vastag és a tetőnél legalább is 30 cm.-el magasabb tűzfallal kell birniok. A tűzfal 80 cm. vagy a mennyiben abban 30 cm. vastag pillérek építtetnek 15 cm. vastagságban épitendő. Ezen tűzfalban a szomszéd telkére ablakot vagy nyílást hagyni tilos, s a tetőfa szerkezetét csak annyira szabad a tűzfalba ereszteni, hogy a faszerkezet és a tűzfal külső oldala között legalább 15 cm. védfal maradjon, A legalább 60 méter hosszú épületeknél a tető közepetáján szintén tűzfal alkalmazandó. 32. §. Két ház között egy újból épitendő közös falat felállítani tilos, s a házak csak úgy építhetők, hogy azok önállólag, egyedül is fenállhassanak. 33. §. Ha egy épület falait a szomszédház falainál mélyebbre kell fektetni, azon esetre az építkező a szomszédházat netán érhető károk elhárítása végett a kellő biztonsági intézkedéseket megtenni tartozik. A felmerült károkér az épitkező felelős. 34. §. Szobák, helyiségek. Lakházak, egy-egy lakhelyiség 20 □ méternél kisebb terjedelmű és a lakószobák magassága a padlótól a mennyezet síkjáig 2.7(1 méternél kevesebb nem lehet. A mezőgazdasági cselédlakásokra vonatko zólag a 62. §. határoz arányai irányadók. 35. §. Fa- vályog vagy tömés házakban a konyha tüzmentes anyagból bolthajtásra építhető. 36. §. Nagyobb embertömeg befogadására szánt helyiségek padozatául csakis deszka vagy kőburkolat, iskolában kizárólag deszkaburkolat alkalmazható. A konyha padozata pedig a tűzhelyek körül legalább 70 cm. szélességben, minden lakóházban tűzálló anyaggal rakandó ki. Folyosók, lépcsők. Folyosók és lépcsők közönséges laképületben 120 cm.-nél szükebbre, iskolák és nagyobb embertömeg befogadására szánt épületekben pedig 2 méternél szükebbre nem építhetők. Középületekben szabadon függő lépcsőket alkalmazni nem szabad. Emeletes épületekben az emeletre vezető lépcsőt vagy az emeletek egyes lakrészét összekötő külső folyosókat fenyődeszka markolattal építeni tilos s a külső folyosók, valamint a szabad lépcsők legalább egy méter magas sürü korláttal látandók el. 38. §. Ajtók, ablakok. Iskolák és nagyobb embertömeg befogadására szánt laképületek főbejárata 150 cm.-nél szükebb nem lehet. Lakóházakon az ajtók 190 cm.-nél alacsonyabb és 95 cm.-nél szükebb, az ablakok 75 cm.-nél alacsonyabbak és 50 cm.-nél szükebbek nem lehetnek. Az ablakoknak a szobák nagyságához képest kellő számmuaknak, kinyithatónak és szellőzésra alkalmasaknak kell lenniök. Az ajtók a kéményektől legalább 30 cm. távolságra helyezendők el. nehogy a tok kiálló végei a kéményhez közel jussanak. Középületeken lehetőleg csakis kétfelé nyíló ajtók alkalmazandók. 39. §. Utczára nyíló ajtók és ablakok úgy készítendők, hogy kinyitásuk vagy kifeszitósük által a közlekedést ne akadályozzák. 40. §. Menyedet. A menyezet boltozott vagy gerendás lehet, de a padláson a menyezetre minden esetben 10 cm.-es fel öltés és 5 cm.-es sártapasz, esetleg fekvő téglaburkolat alkalmazandó. 4L §. Tető. Épületek befedéséhez cserép, pala és más tűzbiztos anyag, vagy fazsindely, zsupp, vagy nád a 24. §-ban kikötött határozmányok mellett alkalmazható. A szalma vagy nádtetőre való alkalmazás előtt lehetőleg mészoldatban áztatandó vagy a fedés után vékony czementréteggel vonandó be, hogy ezáltal tűzállóvá váljék. Szűk teleken és városi jelleggel biró községek házsorában levő laképületek, valamint kovácsmühc- lyek, gőzmalmok és egyéb tűzveszélyes telepek 37. §.
