Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-18 / 21. szám
— 141 és feltételek, úgy a jelen szabályrendelet különös határozmányainak betartására felügyelni s az észlelt szabálytalanságot a főszolgabírónak haladéktalanul bejelenteni tartozik. Hasonlóan az épités vezetője tartozik az építkezés befejezését a községi elöljáróságnak bejelenteni, az pedig az épület elkészültét, a bejelentéstől számított 48 óra alatt a főszolgabírónak jelenti be. A járási főszolgabíró, amennyiben az épület nem emberi lakóhelyül szolgál, az épités befejezését tudomásul veszi, a mennyiben pedig az épület embori lakásnak van szánva, a körorvost utasítja, hogy rendes havi körutazása alkalmával az épületet közegészségi szempontból vizgálja felül és a körorvos jelentése alapján a beköltözködés idejét a bejelentéstől számítót 8 napon belül határozatilag állapítja meg. Jogában áll az építkezőnek, a mennyiben a körorvos rendes körutazásának idejét bevárni nem akarja, járásorvos vagy körorvos kiküldését is kérelmezni, ez esetben azonban ennek kiszállási diját az építkező viseli, mig a rendes körorvosi utazás alkalmával teljesített orvosi vizsgálat díjtalan. A járási főszolgabíró rendelkezése előtt az újonnan épült lakóházakba beköltözködni tilos. 16. §. Az épités vezetője úgy a járó-kelők, mint az építésnél foglalkozók biztonságára szükséges minden óvóintézkedést megtenni s az 1890. évi I. tcz. 135. §-ának rendelkezését betartani köteles. II. rész. Különös határozatok. 17. §. Talaj. Lakházak elhagyott temetők helyén az 1876. évi XIV. tcz. 118. §. értelmében csak az utolsó temetkezéstől számított 30 év letelte után, szemétlerakodó, vagy posványos avagy az egészségre egyébként ártalmas talajon pedig csak kellő tisztítás és kiszárítás után építhetők. 18. §. Ha a talaj korhadó szerves anyagokkal telitett földből áll a laképitési engedély kiadásával egyidejűleg elrendelendő, hogy a talaj legalább 1/2 méter mélységben kihordassék s hogy a lehetőséghez képest kavicscsal, vagy homok tartalmú földdel megtöltessék. Elrendelendő egyúttal az épitemlő lakház közvetlen közelében fekvő s az egészségre ártalmas posványok, mocsarak, keuderáztatók, trágya és szemétdombok, egyáltalán mindazon természeti képződmények, vagy emberi létesítmények lecsapolása, kiszárítása, betömése, vagy eltávolítása, melyek a lakhely légkörét tisztátalanitják és megfertőztetik. 19. §. Emberek és állatok be fogadására szánt épületeket csak szilárd alapra szabad rakni. Ha a talaj nem szilárd, annak czölöp rosttal, vagy egyéb módon való hordképessé tétele az építési engedélyben elrendelendő. 20. §. Telek. Az egészségre káros hatású, vagy ronda- sággal járó, avagy tűzveszélyes üzletek, telepek, gyárak vagy gőzmalmok építése csak a községen kivül, az iparhatóság által előzetesen meghatározandó helyen engedélyezhető. Hegyek, dombok oldalán vagy tövében, hol a földomlástól vagy hógörgetegek, sziklán lezuhanásától, továbbá kiaknázott és működésben levő bányák felett, hol a föld leszakadásától lehet tartani, úgy a rohamosan áradó folyók, patakoknak az emberek és állatokra hirtelen veszélylyel járó árterein belül laképületek, istállók, aklak nem építhetők. 21. §. Építkezések oly szűk telkeken, hol a fennhagyható udvartér tűzveszély esetén a menekülést vagy mentést szerfelett megnehezítené, nem engedélyezhetők. A háztelek szélessége 15 méternél kevesebb nem lehet. Melléképületek is csak úgy helyezhetők el, hogy azok a szabad közlekedést ne akadályozzák. 22. §. Több részre felosztott háztelken, a telek utczafelőli részéről a belső épületekhez való szabad közlekedésre, kellő bejáró és udvartér biztosítandó. 23. §. Építési vonal, házsor. Utak melletti épületek, kerítéseket, vagy alacsony sövényeket 1890. I. t.-cz. 132. §-a értelmében az utárok külső szélétől, vagy a hol ilyen nem létezik, az uttöltés lábától 1 méter távolságnál közelebb elhelyezni nem szabad. Uj építkezéseknél a már létező házsor és az útiránya betartandó és épületek ezen építési vonalon kivül nem, kerítések, sövények pedig csakis a vonalba és nem azon kivül, sem azon belül nem emelhetők.
