Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-30 / 13. szám
— 92 — dásba hozandó összeget kiszámítja, illetőleg felülvizsgálja és a főszolgabíró utján hozzám beterjeszti. A megyei pótadók kivetésében év közben történt változásokat saját számfejtő könyvükben keresztül vezetni s az egyénenkénti keresztül vezetés végett körjegyzősé- genkiut csoportosítva az illető kör- (községi) jegyzőknek a vonatkozó kivonatokat kiadni. A jegyzők ezen jegyzékek alapján a változások eg}'énenkint keresztül vezetik és megjegyzem, hogy jövőben vagyis 1905.jan. 1-től változások ily módon rendelet vagy véghatározat alapján pedig egyáltalán nem vezethetők keresztül. 7- §• A pótadók kezelésével kapcsolatosan elrendelem, hogy a kir. adóhivatalok negyedévenkint a hátraléki kimutatásokat összeállítva, azokat az illető jár. főszolgabíróhoz küldjék át, akinek is kötelessége leend a pótadók és járulékok behajtását különösen az év utolsó negyedében lelkiismeretesen ellenőrizni, esetleg a behajtás iránt intézkedni. Megjegyzem, hogy a vármegyei pótadók az állami egyenes adókkal együtt esedékesek, az egyéb járulékok esedékességére nézve pedig az érvényben levő vármegyei szabályrendeletek az irányadók. Egyebekben pedig mindig a 7545—899 sz. szabályrendeletben foglaltak szerint kell eljárni. 8. §. Pénzkezelés. A községi pénzkezelésre nézve ezután is a 11686—90 sz. szabályrendeletben foglal’ak az irányadók. 9. §. Naplózás és zárszámadás. A pénztári naplóban sorrendben előforduló tételek átvezetendők a VIII. minta szerinti számadási főkönyvbe, melyet szintén a jegyző vezet. A számadási főkönyv a költségvetésnek megfele- lőleg szerkesztendő, miért is annyi és oly czimü rovatokkal kell bírnia, mint a mennyi a törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetésben felvétetett, megjegyezvén, hogy a költségvetésben nem szereplő s a vagyon kezelésre végleges befolyással nem biró átfutó bevételeknek és kiadásoknak is megfelelő rovatok nyitandók. A számadásban hiányt kitüntetni nem szabad, hanem azt mint a biró követelését vagy mint megtérítendő előleget kell kiegyenlíteni. Az átfutó tételekre nézve megjegyzésem a következő : Miután általános, hogy minden község pénztárában kiadásként vagy bevételként kezelt pénzt a számadásban ki kell tüntetni szükséges, hogy az a pénztári kezelés, mely csak átmenetileg érinti a község háztartását (községi kölcsönök, visszatérítésre adott előlegek, téritmények stb) könyvileg és számadássze- rüleg is kifejezésre jusson. A számadási főkönyvnek úgy a bevételekre, mint a kiadásokra nézve a következő hasábokkal kell bírnia : 1. Hátralék az előző év végén. Ezen hasábba bármi néven navezendő cselekvő (pótadó) hátralékok vagy (kiadásnál) a szenvedő hátralékok (kamatok) vezetendők be. 2. Törlés vagy szaporodás. A szerint valamely rovatnál évközben szaporodás vagy apadás állott be (pótadó). 3. Helyrsbitett hátralék. A törlés vagy szaporodás figyelembe vétele mellett előállított hátralék. 4. Folyó évi előírás. A tárgyévre előirt adók (járulékok) együttes összege és illetőleg a költségve- tésileg egyes rovatokra engedélyezett összeg. 5 Lerovás. A pénztári naplóban foglalt bevételi és kiadási adatok rovatonkinti összege. E helyütt megjegyzem, hogy a pénztári naplóban megjelölendő a számadási főkönyv vonatkozó lap- és tételszáma, ahol a pénztári napló tétele bevételben vagy kiadásban előfordul. A pénztári napló minden egyes tétele okmányolandó és az okmányra a pénztári vonatkozó tételszáma reávezetendö. 6. Az év végén mutatkozó hátralék. Ezen hasáb adatait a két előzőnek egybevetéséből nyerendő különbözet szolgáltatja s kimutatja egyszersmind a pénztár cselekvő és szenvedő hátralékát, mely a következő évi számadási főkönyvbe változatlanul átvezetendő. Ha ekképp a számadási főkönyv egész évben vezettetik, az év végén az egyes rovatok lezárandók, összeadandók és a számadási főkönyv utolsó lapján sommázandók. Ezeu sommázatnak a másolata fogja képezni a beterjesztendő számadás mind a két példányát. Mielőtt azonban a beterjesztendő számadáshoz szükséges másolatok elkészülnének, a számadási főkönyv utolsó lapján az összes bevételekből az összes kiadások lerovandók és az igy nyert eredmény fogja képezni a pénztár állapotát, mely a következő évi számadásába mint bevétel vagy kiadás változatlanul átvezetendő, mi után a községi számadáson változtatást eszközölni nem szabad. Oly esetekben, mindőn a község különböző pénzeket összesítve kezel, a számadási zárlatot csak a községi vagyon kezelést illetőleg kell kitüntetni s az idegen pénzek eredményét csak a zárlat után, mert csak igy jut tulajdonképpen kifejezésre a község vagyoni kezelése. Ügyelni kell arra, hogy a számadásban kitüntetett cselekvő és szenvedő hátralékok a leltárban is kifejezést nyerjenek. 10. §. A számadási főkönyv utolsó lapján szerkesztett sommázat másolata két példányban a pénztári napló és befizetési jegyzékek, az összes okmányok, melyeknél különösen ügyelni kell arra, hogy a kellő bélyeggel szabályszerűen ellátva legyenek, a számadásoknak a képviselő testület által történt szabályszerű letárgyalása után a fehett jegyzőkönyv és esetleges észrevételekkel a járási főszolgabíróhoz beterjesztetnek. A főszolgabíró mellé beosztott kir. járási számvevő kellő felülvizsgálat után a fenálló utasításhoz képest a számadásokat a főszolgabíró utján az e tárgyban kiadandó külön al- ispáni rendeletnek megfelelő időpontig a törvényhatósághoz beterjeszti. Ha észrevé elek merülnének fel, azokat tisztázza s ha másodszori észrevétel után sem volnának egyes hibák helyrehozhatók, véghatározat javaslat kíséretében, az esetleges elmarasztalások előterjesztése mellett, hozzám fel térjesztendők. Fontosabb esetekben, me.yek esetleg behatóbb vizsgálatot igényelnek s a hol különösen a kérdés megbízhatósága válik kétségessé, a járási számvevő, a fenálló és idevonatkozó utasítás betartása mellett a helyszínén is megjelenhet és a vizsgálat eredményéről jelentést tartozik tenni, mely jelentés a zárószámadáshoz csatolandó. ■
