Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-30 / 13. szám
— 90 — 3006—905. szám. UTASÍTÁS a községi számvitelre vonatkozólag. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvény felhatalmazta a m. kir. belügyminiszter urat, hogy a községek pénzkezelésére és számvitelére vonatkozólag egységes alapelveket rendeletileg megállapíthassa. Miután azonban ezen rendeletnekjnegjelenése egyrészről rövid időn belül nem várható, másrészről a vármegyei pénztári és számvevőségi teendőknek ellátásáról, illetve a járási számvevői intézmény életbeléptetéséről szóló 1902. évi III. t.-cz. végrehajtása változott viszonyokat idézett elő: hogy a községi vagyonkezelés tartalmilag helyes és jogos mederbe vezettes ék s a köz-. ségi vagyon károsodása úgy utólag minél biztosabban felfedeztessék, valamint ily károsodások ellen előre is minél jobban biztosíttassák, a kezelésben és nyilvántartásban pedig az alaki helyesség és egyöntetűség, a gyakorlatilag kipróbált, de egyúttal az elmélet által is helyesnek és czélszerünek ismert eljárási módok és számviteli minták használata mellett eléressék: szükségesnek tartottam a községi vagyonkezelésre nézve bizonyos irányelveket megállapítani anélkül, hogy az eddig is érvényben álló és idevonatkozó szabályrendeleteket ezúttal lényegében megváltoztatni akarnám. Megjegyzem, hogy jelen rendeletem 1905. évi január 1 -tői számitandólag lép életbe s igy az 1904. évi községi számadások már ezen utasítás értelmében szer- kesztendők. Ezen utasításommal a hasonló tárgyban kiadott 21871/904. és 837/905 sz. rendeletek hatályukat vesztik, illetőleg jelen utasításban benfoglaltatván, tárgy talanokká váltak. 1. §. A vagyonleltár. A vagyonleltár az illető év deczember hó 31-iki állapotnak megfelelőleg veendő fel és a zárszámadáshoz csatolandó, ellenben a költségvetésnél mellőzendő. (I. ez. minta.) A vagyon a következő módon csoportosítandó : a) Cselekvő vagyon: 1. ingatlanok, 2. jogok, 3. törzstőkék, 4. pénztári maradvány, 5 szerek és szerelvények, 6. cselekvő hátralékok. b) Szenvedő vagyon: 1. terhelő-tőkék (adósságok), 2. szenvedő hátralékok. A leltár, mely az 1. számú minta szerint szerkesztendő, a zárószámadással együtt szabályszerű módon tárgyalandó. A leltárba a község ingatlanai, törzstőkéi, értékpapírjai, ingóságai és tartozásai külön-kiilön fejezetben kitüntetendők és az újabban beszerzett czikkek a meg felelő fejezet alatt pótolandók. Ingatlanoknál a telekkönyvi helyszinelési szám, térfogat, becsérték és jövedelmezőség, .ingóságoknál, a minőség és frték egyébeknél az érték összege pontosan kitüntetendő, cselekvő és szenvedő állapot külön lezárva összehasonlítandó és az eredmény kitüntetendő. A leltár két példányban készítendő el s ezek mindenkor a zárszámadáshoz csatolandók. 2. §. A költségelőirányzat. A költségelőirányzat a II. számú minta szerint állítandó össze. A bevételek közé elsősorban a tárgyévet megelőző évből várható pénztári maradvány, azután a község minden olynemü bevételei veendők fel, melyek eddig is községi czélokra szolgáltak és fordi- tattak (fogyasztási adójutalék, végrehajtási illetékek), a kiadások pedig magukban foglalják a község minden rendes és rendkívüli kiadásait, különösen azokat, melyeknek fedezésére a községet valamely törvény kötelezi. (Fogyasztási adók beszedése körüli költségek, végrehajtási költségek). Az előirányzatok szerkesztésénél figyelemmel kell lenni azon körülményre, hogy abba az előző évi költségvetés és a legutóbbi zárószámadás adai felvétessenek, a képviselőtestület által megállapított és elfogadott összegek kitüntetendök, a szükségleti és fedezeti oldal szabályszerűen összegezendő és lezárandó. A költségvetésnek a közgyűlés megtartása előtt 15 napi közszemlére való kitételére, a szükséges pótadó százalékának megállapítására, arra, hogy minő szükségletek, minő adónemek után kivetendő pótadóból fedeztessenek s a közgyűlés lefolyásáról szoló jegyzőkönyv felvételére nézve az 1886. évi XXII. t.-cz. vonatkozó §§-ai irányadók. A költségvetésben valamely uj tétel, vagy a régi állandó tété ek felemelése csak a törvényható-ág előzetes és külön jóváhagyása, illetve ilyen jóváhagyás mellett hozott külön képviselőtestületi határozat alapján foglalhat helyet. A községi költségvetés czimek és rovatok szerinti berendezésénél egyöntetűség szempontjából a következő osztályozás használandó. A SZÜKSÉGLETNÉL: A) Rendes szükségletek: a) állandók: I. Fizetések. II. Lakbérek. III. Átalányok. IV. Helyiségbérek stb. b) változók: V. Napidijak és fuvarok. VI. .irodai költségek. VII. Segédszerek és eszközök. VIII. Épületek f'entartása. IX. Adók és járulékok. X. Szegényügyi és közművelődési kiadások. XI. Belrendészeti és szé- pitészeti-, XII. mező és erdő, val mint állatgazdasági szükségletek stb. B) rendkívüli szükségletek: XIII. Tartozások visszafizetése (kölcsöntörlesztés). XIV. Kamatok. XV. Beruházások (építkezések). XVI. Jutalmak és segélyek. XVII. Előrenemlátható kiadások. XVIII. Átfutó és állandó tulkiadás. A FEDEZETI RÉSZNÉL. A) rendes, — a) állandó — b) változó — és B) rendkívüli osztályokra sorozandó (állandó maradvány) azokon belül az egyes czimek és rovatok a leltárban felsorolt vagyon-nemek szerint sorolandók fel. A felsorolt osztályokon belül természetesen a szükséghez képest egyéb czimek és alrovatok is állíthatók felegészben véve azonban a fenti felosztás egész terjedelmében fenntartandó. 3. §. A pótadók kezeléséről Egynemű oly bevételek, melyek sűrűén fordulnak elő, mint a községi és vármegyei pótadók, járulékok, ezek befizetés esetén nem közvetlenül a pénztári naplóba, hanem a III. sz. minta szerinti naplóba (napi befizetési jegyzékbe) vezetendők, ahonnan azután a napi zárlat után egy összegben a pénztári naplóba átvezetendő k. A vármegyei pótadók a községi pótadóval együttesen, egy főkönyvben nem kezelhetők. A vármegyék háztartása ugyanis a községek háztartásától lényegesen eltér, mindegyikre nézve külön törvények és határozmányok állanak fenn, melyek a vagyoni kezeié t szabályozzák s minden egyes tényezőnek, úgy a vármegyének, mint az egyes községeknek
