Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-15 / 50. szám
— 575 15) hogy a tervezett épületnek milyen lesz a tető-szerkezete s milyen anyaggal fog a tető fedetni ? 16) hogy terveztetnék-e erkélyek, minő anyagból, s milyen magasságban ? 17) hogy a melléképületek hány méter távolságban fognak állani a főépülettől és a szomszédos épületektől ? 18) hogy terveztetik-e kút, trágya-, szemét-, pöczegödör, csatorna, árnyékszék avagy vizme- dencze, s hogy mily távolságban fognak azok a tervezett épülettől és a szomszéd telektől fel- állittatni ? 19) hogy az építési és a szomszéd telkeken vannak-e már létező kutak, trágya-, szemét-, pöczegödrök, csatornák, árnyékszék, vízfolyások, víztartók, vizmedenczék és kerítések, s ha vannak, mily irányban s hány méterre feküsznek a tervezett épülettől, vagy a tervezett hasonló létesítményektől ? 20) hogy van-e az építési falak előtt rendszeres járda? Ezen leírást a felek kérelmére és a felek által szolgáltatandó adatok alapján a községi és körjegyzők 1 K. dij mellett kiállítani tartoznak. 4. §• A 2. §. második pontjában említett vázlat vagy terv a jelen szabályrendelet II ik részében foglalt feltételeknek és méreteknek megfelelően készítendő, s az ily terv rendszerint okleveles építészmérnök, vagy iparengedélylyel biró építőmester által Írandó alá. Egyszerű szerkezetű, földszintes lakóházak és gazdasági épületek tervét vagy vázlatát azonban iparengedélylyel biró kőmivesmester, faszerkezetű épületek tervét vagy vázlatát pedig iparengedélylyel biró ácsmester Írja alá és azoknak kiviteléért felelős. Az írni nem tudó épitőtulajdonos egy elöt- temező tanú jelenlétében, aki által a tulajdonos neve is aláírandó, szokott kézjegyével látja el a kérvényt vagy jegyzőkönyvet, 5. §. A főszolgabíró a hozzá benyújtott kérvényt és mellékleteit átvizsgálja, s ha az építkezés megnagyobbitás, vagy lényeges átalakítás a jelen szabályrendelet II. részében körülírt közegészségügyi, tüzrendészeti, szilárdsági, szépészeti, közlekedési és közrendészeti szempontból kifogás alá nem esik, avagy idegen érdeket és jogokat nem érint az építési engedélyt minden feltétel nélkül megadja; ellenkező esetben az építési engedély kiadásával egyidejűleg az építés feltételeit és a tervek módosításait meghatározza vagy szükség esetén az engedély kiadása előtt a tervek záros határidő alatt leendő átdolgozását elrendeli, avagy az engedélyt megtagadja. A községi elöljáróság a nála tett bejelentést; amennyiben az épitkezés a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt kifogások alá nem esik, egyszerűen tudomásul veszi és erről a felet értesíti; ha pedig a községi elöljáróságnál bejelentendő átalakítás vagy kisebb épitkezés ellen az ezen §-ban jelzett kifogások vagy észrevételek merülnek fel, ez esetben a községi elöljáróság az ügyet, — további illetékes eljárás és elsőfokú határozat hozatal végett — a járási főszolgabíró elé köteles terjeszteni, miről az illető felek is értesitendők. 6. §, Ha a leírás, vagy a tervek kellő felvilágosítást nem nyújtanak, s a főszolgabíró a helyszín megtekintését, vagy a felek meghallgatását szükségesnek tartja, mégis ha a 2. §. 8. pontjában érintett nyilatkozásban a községi elöljáróság a szomszédok az államépitészeti hivatal, vagy egyéb érdekeltek részéről kifogás emeltetik, vagy ha a szomszédok nem nyilatkoznak, avagy nyilatkozatuk bármely okból be nem szerezhető, az esetre főszolgabíró érdemleges határozat hozatal előtt tárgyalást, szükség esetén helyszíni szemlét rendel el, s a tárgyalás vagy a szemle alkalmával a kérelmezőt, a községi elöljáróságot, a szomszédokat, ott, ahol szervezett tűzoltóság van, a tűzoltó-parancsnokot, esetleg egyéb érdekelteket meghallgatja és a tárgyalás vagy szemle eredményéhez képest határoz. A kellően megidézett szomszédok, vagy más érdekeltek elmaradása, az épitési engedély kiadását nem akadályozza. A helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvek a 73521—1892, számú pénzügyministeri rendelet értelmében bélyegmentesek. 7. §• A tárgyalás vagy helyszini szemle alkalmával az építkező és a kifogást tevő szomszédok vagy más érdekeltek közt az egyezség mindig megkisérlendő. Az engedély kiadása az emelt magánjogi igényt nem érinti, ennek folytán ha a kérelmező az engedélylyel él, mielőtt a magánjogi igény illetékes utón elintézést nyert volna, azt csak saját veszélyére teheti, s az ebből származható káros következményekért kizárólag ő lesz felelős. Ha az egyezség nem sikerül, amennyiben magánjogi érdekek és igényekről van szó, s ezen
