Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-04 / 5. szám
47 — seért minden egyes gyermek után 12 fillér számitlandó. Olcsóbb- anyag beszerzése nem előuyös, mivel enuél a fogamzás százalék tapasztalás szerint csekélyebb. 11. A. himlőoltáshoz és ujraoltáshoz szükséges nyomtatványokat .kellő mennyiségben oly felhívással küldöm meg, hogy azokat az oltóorvosok, között mielőbb szétosszák. Felhívom főszolgabíró és polgármester uraka1, hogy ezen rendeletemet az oltóorvosokkal és a községek elöljáróival közöljék s őket szigorúan utasítsák, hogy ezen rendeletemet pontosan és lelkiismeretesen hajtják végre; az elöljárókat pedig figyelmeztessék, hogy az oltóanyag költségét az egyes községek fogják viselni s, hogy mipden gyermek után járó 12 fillér oltási dijat a szülőktől pontosan beszedjék. Szombathely, 1904. január 21-én. Bezerédj István s. k., 1554/1904. szám. A Magyar Hírlap kiadórószvénytársaságnak kérvénye a kiadásában megjelenő „Előre“ czimü politikai napilap utczai elárusitásának engedélyezése tárgyában. HATÁROZAT: A Magyar Hírláp kiadd részvénytársaságnak megengedem, hogy a kiadásában megjelenő „E dre“ czimü politikai napilapot az 1608. ex 1897. ein. számú bel- ügyministeri rendelet határozmányainak szoros betartása mellett Vasvármegye területén az 1904. évi február hd 1-jétől 1904. évi május hd 1-jéig az utczán árusíthassa. Miről a Magyar Hírlap kiadd részvénytársaságot (Budapesten, V. Honvéd-utcza 10. szám) ezen határozattal és valamennyi járási főszolgabird, városi polgármester és rendőrkapitány urakat a vármegyei hivatalos lap utján értesítem. Szombathely, 1904. évi január hd 27-én. Bezerédj István s. k, alispán. Kormányrendelet a betegsegélyző pénztár járulékok után késedelmi kamatok szedhetése.. Kereskedelemügyi m. kir. minister 49982/VIH/A szám. 1 Valamennyi másodfokú iparhatéságoak. Kérdés intéztetvén hivatali elődömhöz az iránt, szedhető-e a betegsegélyző pénztári járulékok után késedelmi kamat, vagy sem, jövőben leendő mihez tar tás és az elsőfokú iparhatdságok megfelelő értesítése végett a következőkről értesítem a Gzimet: Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén vald segélyezéséről szőlő 1891. évi XIV. t.-cz. 24. §-a értelmében, a betegsegélyző pénztárak javára eső járulék hátralékok közigazgatási utón közaddk mddjára hájtatnak be, önként következik ebből, hogy a behajtás körül ugyanaz az eljárás követendő, melyet a közaddk kezeléséről szőlő 1883. évi XLIV. t.-oz. III. része a közaddknak s az azokkal hasonszerü tartozásoknak végrehajtás utján való behajtásánál előir, s ilykép, miután az előbb idézett 1891. évi XIV. t.-cz. e tekintetben kivételt egyáltalán nem állapit meg, önként következik az is, hogy a kér- . elé se s járulék hátralékok után ép úgy joguk vau az egyes betegsegélyző pénztáraknak a hátralékosoktól késedelmi kamatot követelni, mint viszont a végrehajtást szenvedők a végrehajtási összes költségek fedezésére a törvényesen felszámított behajtási illetékeket is megfizetni kötelesek. A mi ugyanis mindenekelőtt a kamat felszámítás jogosságát illeti, késedelmi kamatok már a mulasztás tényének jogi következményeinél fogva minden lejárt tartozás után jogosan követelhetők, nyilvánvaló tehát, hogy 1891. évi XIV. t.-oz. 19. §-ának c) pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy a törvény IV/ fejezete értelmében megállapítandó járulékokon kivtl az egyes pénztárak tagjaiktól egyéb szolgáltatásokat nem követelhetnek, nem vonatkozhatik a késedelmi kamatokra, mert ezek követelésének jogosultságát törvényes rendelkezések biztosítván, a betegsegélyző pénztárak késedelmi kamatok szedésétől csak abban az esetben volnának eltilthatók, ha az idézett törvényczikk e tekintetben kifejezetten tiltólag rendelkeznék. Ugyanez a szabály áll- a végrehajtást szenvedő munkaadók által fizetendő behajtási illetékekre nézve is, mert egyfelől az 1891. évi XIV. L-cz, előbb idézett 19. § ának c) pontja az 1883. évi XLIV. t.-oz. 75. §-ának eme behajtási illetékek megállapítását tárgyazó rendelkezését szintén nem helyezi hatályon kívül, s mert más felöl a végrehajtási költségek megtérítési kötelezettsége az arra okot szolgáltatónak kötelesség ellenes magatartásából, illetve mulasztásából szükségképen következik. Budapest, 1903. évi deozember hó 18. A minister megbízásából: Abonyi s. k. ministeri tanácsos. 1406/904. szám. Ezen ministeri rendeletet hiteles másolatban valamennyi elsőfokú iparhatósággal tudomás vétel és mihez tartás végett közlöm. Szombathely, 1904. január 28. Bezerédj István s. k., aliipán. Tárgy: Külföldön készült mértékek hitelesítésének eltiltása. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 68328/VIII. B. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. Hivatali etűdöm 1897. évi junius hó 29-én 28650. sz. a kelt azon rendeletét, melynél fogva külföldi mérték készítők és gyárosok kérelmére eselről esefre meg volt engedhető, hogy egyes kijelölt mértékhitelesítők külföldön hitelesítéseket eszközölhéssenek, ezennel hatályon kívül helyezem azzal, hogy az e részben netán nyert engedélyek is hatályukat vesztik. Erről Gzimet, oly felhívással értesítem, hogy jelen rendeletemet a fe
