Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-23 / 25. szám
— 285 — Ha ezen, úgy az e tárgyban már a folyó é? az előző években is kiadott rendeleteimnek a Czim kellő érvényt fog szerezni, a mit mindenesetre elvárok, akkor erős a reményem, hogy tapasztalataim a vértetü irtásának végrehajtása körül rövid idő alatt kedvezőbbekké fognak válni. Szombathely, 1904. jun:us 9 én. Bezerédj István s. Je. alispán. Ili, Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Tárgy: Az ipartestületeknek portomentes levelezése. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 28605/VII. sz. Valamennyi m; gyarországi másodfokú iparhatóságnak. Az ipartestületek, melyek bizonyé s meghatározott terjedelmű portomentességet eddig élveztek, folyó évi 3100. szám alalt a „Posta és Távirda Rendeletek Tárá“-ban közölt rendeletim értelmében ezentúl portomentességet a következő terjedelemben vehetik igénybe. 1. Midőn az 1884. évi XVII. Iczikk 127. §-ában reájuk ruházott elsőfokú iparhatósági minőségükből folyó ügyekben imák a feltét lenül portomentes hatóságok-, hivata'ok- és közegekhez, továbbá a községekhez (községi elöljáróságokhoz, körjegyzőkhöz és rendezett tanácsú városokhoz), végül az ipartestületi tagokhoz közönséges (nem ajánlott) leveleket és levelezőlapokat, valamint iratcsomagokat portomentesen intézhetnek. Ez a porto- mentesség a helyi forgalomban is igénybe vehető. A szóban levő esetekben az ipartestületek, mint feladók, a következőképen tartoznak magukat, megnevezni a fenti kü'deményeken : „A . . i iparteslülel, mint elsőfokú iparhatóság“, továbbá az ipartestületi tagokhoz intézett fenti küldemények czimiratában a czim- zettnek ipartestületi tag minőségét is kifejezésre kell juttatniok, pl. „N. N.-nek, mint ipartestül éti tagnak“ végül a fenti küldeményeken következő portomentességi záradékot kell alkalmazniok: „Iparhatósági ügyben, portomentes.“ 2. Az iparteslületek továbbá, mint ilyenek, ipar- képesitési ügyekben, az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett budapesti bizottsághoz, továbbá a kőműves, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottságokhoz, ipartestületi ügyekben pedig egymáshoz, a kereskedelmi és iparkamarákhoz, a főszolgabirákhoz, a rendezett tanácsú városok tanácsaihoz, a törvényhatósági joggal felruházott városok rendőrkapitányaihoz és a székesfővárosi kerületi elöljáróságokhoz közönséges (nem ajánlott) leveleket és levelezőlapokat, valamint iratcsomagokat portomentesen intézhetnek. Ez a portomentesség helyben nem, hanem csakis távolsági forgalomban vehető igénybe. Az ezen pont alá tartozó esetekben az ipartestületeknek, mint feladóknak, a fenti küldeményeken csak egyszerűen kell magukat megnevezniök pl. „A . . . i ipartestület“ és a következő portomentességi záradékot kel) alkalmaznak : „Iparképesitési ügyben, portomentes“, illetve : „Ipartestületi ügyben, portomentes“. Erről Czimet tudomás és az alsófoku ipaihatóságokkal leendő közlés végett azzal érlesitem, hogy ezen rendelkezésemet az ipartestületekkel a kereskedelmi és iparkamarák utján közöltem. Budapest, 1904. május hó 1-én. A minister megbízásából: Szterényi s. k., minister! tanácsos. 8746/904. szám. Ezen minisleri leiratot hiteles másolatban valamennyi járási főszolgabíró úrral és rendezett tanácsú város tanácsával, mint elsőfokú iparhatósággal tudomás vétel czéljából közlöm. Szombathely, 1904. junius hó 7. Beeeréij István s. k. alispán. Tárgy: A külföldi utlevélpénzek kezelése. Magy. kir. belügyminiszter. 95370|903 III-/a. B. M. számú körrendelet A külföldi útlevél pénzek kezelése tárgyában. Valamennyi vármegye törvényhatóság első tisztviselőjének. Az útlevél ügyről szóló 1903. évi VI. t. c. életbeléptetéséig, a midőn az utlevé.l dijak kezelése az uj rendnek mrgfelelőleg véglegesen szabályozva lesz, ideiglesen akként intézkedem, hogy az alispáni hivatalnál befolyó útlevél-dijak és bélyegjegyek kezelésénél az adóhivatali letéti kezelés mellőzésével az az eljárás követendő, melyet az alispánhoz érkező beadványokat mellékelt kisebb ösz- szegü készpénzek és bélyegjegyek kezelésére nézve az 1903. évi 13612 és a 26358 B. M. számú közrendeletek előírnak. Budapest, 1904. évi május hó 23-án. A minister meghagyásából: Dr. Sélley s. k. miniszteri tanácsos. 9840)904. szám. Ezen' ministeri leiratot hiteles másolatban azon utasítással közlöm vármegyei iroda igazgató úrral, hogy ennek megfelelőleg a hivatalomba érkező útlevél iránti kérvények és beadványok mellékleteként postán érkező vagy közvetlenül itt lefizetett útlevél dijakat és bélyeg jegyeket a „kisebb összegű készpénzek és bélyegjegyek“ kezelése tárgyában kiadott 5974/903. és 3723/903.
