Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-16 / 24. szám
— 270 — Tárgy: Az 1884. XVII. t.-cz. 121. §-a alapján az iparhatóság által teljesítendő gyárvizsgálatok alkalmából felmerült költségek. Valamennyi elsőfokú iparhatóságnak. A m. kir. belügyminister urnák az 1884. évi XVII. t.-cz. 121. §-a alapján az iparhatóság által teljesítendő gyárvizsgálatok alkalmával felmerült költségek tárgyában 35358/904. szám alatt kelt és a Belügyi Közlönyben 71.' szám alatt megjelent rendeletére a czim figyelmét ezúttal is különösen felhívom. Szombathely, 1904. junius hó 7. Alispán helyett: HERBST GÉZA s. k. főjegyző. 8936/904. szám. 8937/904. sz. Tárgy: Az 1898. XIX. t.-cz. alapján szervezkedett volt úrbéresek és közbirtosságok tulajdonát képező erdők vadászati jogának bérbeadása. Járási főszolgabíró és polgármester uraknak. A m. kir. belügyminister urnák az 1898. évi XIX. t.-cz. alapján szervezkedett volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát képező erdők vadászati jogának bérbeadása tárgyában 9847|904. szám alatt kelt és a Belügyi Közlönyben 70. folyó szám alatt megjelent rendeletére a Czim figyelmét ezúttal is különösen felhívom. Szombathely, 1904. junius 7. Alispán helyett: HERBST GÉZA s. k. főjegyző. Tárgy : A törvényhatóságok és az állam iparügyi szakközegeinek közvetlen érintkezése. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 56913/VII. 1903. szám. Valamennyi magyarországi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Folyó évi január hé 18-án 547. elnöki szám alatt kelt leiratom kapcsán értesítem a törvényhatóságot, hogy ezen leiratomban a kerületi kir. iparfelügyelőkre vonatkozd intézkedés hatályát az ipari ügyekben külső szolgálatot teljesítő összes közegeimre kiterjesztettem. Budapest, 1904. május 6-án. Hieronymi s. k. 8342J904. szám. Ezen miniszteri leiratot hiteles másolatban, hivatkozással a vármegyei hivatalos lap ez idei évfolyama 6. számában 1810(904. szám alatt kihirdetett kereskedelemügyi miniszteri rendeletre, a járási főszolgabíró és polgármester urakkal tudomásvétel és miheztartás végett közlöm. Szombathely, 1904. junius hó 4-én. Alispán helyett: HERBST GÉZA s. k. főjegyző. Tárgy : Utasítás a sztrájkoknál közreműködő békéltető bizottságok megalakítására. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 29849/VII. szám. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Több ízben tapasztaltam, hogy tömeges munkabeszüntetések alkalmával ama szerep következményekép, mely igen gyakran a sztrájkok kitörésénél az izgatásnak jut, az partörvény 163. §-ában rendelt békéltető eljárásnál a sztrájkoló munkások megbizottai gyanánt a megzavart munkaviszonyon kívül álló egyének vesznek részt, a kiknek ily megbízatását némely iparhatóságok elfogadják. Az ipartörvény 163. §-a szerint a békéltető bizottságnak, melynek alakítását tömeges munkabeszüntetések vagy arra irányuló összebeszélések esetén az iparhatóság elrendeli, abban az esetben, ha ily összebeszélés vagy munkabeszüntetés ipartestületi kötelékbe tartozó kézmüves-ip3régban fordul elő, az iparlestölet békéltető bizottságának hat iparos és hat segéd tagjából kell állania, mig abban az esetben, ha az összebeszélés vagy sztrájk által érintett iparág (ipartelep) nem tartozik ipartestületbe, a békéltető bizottság az illető iparág önálló munkaadói és segédei (gyári munkások) által külön- külön választott hat iparosból (munkaadóból) és hat segédből (munkásból) áll. Az ipartőrvény idézett szakasza tehát kizárja azt, hogy a tömeges munkabeszüntetések vagy arra irányuló összebeszélések alkalmával alakítandó békéltető bizottságban akár a munkaadók, akár a munkások részéről oly egyének vegyenek részt, kik nem az illető iparághoz tartozó önálló iparosok vagy nem abban tényleg dolgozó munkások. Felhívom tehát a czi- met, hogy a hatósága területén levő elsőfokú iparhatóságokat a fentiekre figyelmeztetve, utasítsa a hatóságokat, hogy az ipartörvény idézett szakaszában előirt békéltető bizotlságok megalakításánál ügyeljenek arra hogy a békéltető bizottságba választandó munkaadó tagok mindig kizárólag tényleges mnnkaadók, a munkástagok pedig kizárólag az illető iparágban vagy ipartelepen tényleg dolgozó segédek vagy munkások legyenek, illetőleg más tagok egyáltalában el nem fogadhatók. Budapest, 1904. május 5-én. Hieronymi s. k.