Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-07 / 1. szám
6 — 22447/903. szám. A szegzárdi országos selyemtenyésztési felügyelőségnek a vármngye 1880—1903. évi szederfa és selyem tenyésztéséről készített kimutatásait midőn csatoltan közzéteszem, nem mulaszthatom el a Czim figyelmét újólag is felhívni mindazon előnyökre melyekkel a selyemtenyésztés a kisgazdákra nézve jár. A selyemhernyó felnevelése és ápolása a selyem- gubőba való bekötése a gubóknak beváltásáig a selyemtenyésztésre forditott munka és fáradság értékesítéséig, alig 8 hetet vesz igénybe. A selyem hernyóterjesztés u. m. maga a petéből kikelt hernyóknak megfelelő hőmérsékletű világos és szellős szobában való elhelyezése, azoknak etetése, fekhelyükről való töbszöri elhelyezése bekötésök előkészítése, valamint a selyemgubókuak összegyűjtése és a beváltás ál lomáshoz való szállítása, nemkülönben a szederfalevél gyűjtése mind oly kevés fáradsággal járó könnyű munka, mely bárki által, részben serdülő gyermekek, rész ben idősebb már nehezebb gazdasági vagy háztartási munkákra nem alkalmas egyének által te'jesithető és egy kis felügyeletnél és figyelemnél többet semmi esetre nem kíván, miért is úgy a munka ezen emlitett köny- nyüségénél, mint annak rövid ^tartamánál fogva a selyemtenyésztés kivállóan alkalmas arra, hngy a gazdaember által mellékfoglalkozásként űzethessék. Ehhez járul azután, hogy ezen mellékfoglalkozás a megfelelő jövedelemmel is jár. mert a selyem áru szükséglet évről-évre fokozódván, a selyemtenyésztési felügyelőség is azon helyzetben lesz, hogy a gubókért majd magasabb árakat fizessen s igy a gazda a mel- ékfoglalkozása mellett jólétének emelésére a megfelelő mellékkeresetet is megfogja találni, a mihez még azon előny is járul, hogy a szegény ember éppen abban az időben, midőn legkevesebb a pénze, tavasszal közvetlen aratás előtt kapja meg a gubók árát. Ezen kevés fáradsággal inkább egy kis felügye lettel járó mellékes kereseti ág 1880 évtől kezdve máig már mintegy 50 millió koronát jövedelmezett a magyar népnek. Sajnos, hogy ezen nagy összegből vármegyénk lakóssága csak valamivel kapott többet 9000 koronánál mely összegnek majdnem felerésze az 1903. évre esik mely esztendőben a selyemtenyésztés nálunk is már némi életjelt adott magáról. A fenti milliókra menő nagy szám legékesebb bizonyítéka annak, hogy a sok anyagi gonddal küzdő nép ha helyes irányban fejleszti tevékenységét, nagy jövedelemre tehet szert annélkül, hogy nevezetesebb fáradságába vagy éppen beruházási költségekbe kerülne. Az egyetlen beruházás, melyet a selyemtenyésztés megkíván, a selyemhernyó táplálásához szükséges szederfáknak termelésében áll. De ba tekintetbe vesz- szük, hogy a szederfa csemetéket a szegzárdi selyem- tenyésztési felügyelőség ingyen bocsátja a községek rendelkezésére, a fásítási vármegyei szabályrendeletek rendelkezései értelmében pedig a községek a közlekedési és közdüllő utaknak befásitásáról maguk tartoznak gondoskodni, s a kitűzött czélt leginkább szederfák ültetésével érik el, akkor tapasztalni fegjuk, hogy a szederfa tenyésztése is az egyes gazdákra nézve alig jár kiadással. Az előadottak úgy a közölt statistikai adatokból is tanulságot merítve újólag Czim feladatává teszem hogy a selyemtenyésztésnek nagy horderejét a gazdasági életben az érdekelt közönséggel népszerű módon megismertesse, egyúttal a hatóságok a járási faiskola felügyelőket és faiskolakezelőket a szederfáknak tenyésztésére és nevelésére, úgy azjifjuságnak ebben való kioktatására megfelelőleg utasítsák, mert, hogy a selyem tényé ztés náluuk is nagyobb arányokat ölthessen, legelső sorban megfeleiő mennyiségű szederfaállamánnyal kell rendelkeznünk. Ezekben akartam röviden utalni a selyemtenyésztés és szederfanevelés nagy fontosságára és befejezésül csak azt jegyzem meg, hogy a selyemtenyésztésre Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kimutatása Vasvármegye selyemtenyésztéséről. Járási főszolgabíró és polgármester uraknak, községi és körjegyzőségeknek, nagy és községi elöijíróságoknak. (Külön mellékletként is csatoltatik.)
