Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-02-19 / 7. szám
- 72 Vll. RÉSZ. Záró határozatok. 41. §. Állami és tudományos közintézelek, a mennyiben az acetylén gázt kísérletezés ezéljából állítják elő, e szabályrendelet határozmányainak alávetve ninosenek. 42. §. E szabályrendelet — a 24. §. második bekezdésében, valamint a szabályrendelet II. és IV. részében foglalt rendelkezések kivételével, melyek a 9. és 35. § ban említett határozatok elkészülte után külön rendelettel lesznek életbe léptetve — a szabályrendelet kihirdetése napját követő hartninczadik napon lép hatályba. Budapesten, 1902. évi október hó 4 én. Seélt s. k. Láng s. k. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet az ipar- törvény 162. §-ban emlitett összebeszélések esetén követendő eljárásról. Másolat Kereskedelemügyi m kír. miniszter 69280 /Vili/a 902. szám. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Az 1884. XVII. t. oi. 163. §-a érte'mében mihelyt a (örvény 162 §-ában emlitett összebeszélések az iparhatóság értésére jutnak, megszüntetésükre békéltető hizottság alakítását rendeli el, illetőleg a testülethez tartozó iparágaknál a testület békéltető bizottságát eljárásra u'asilja. Értésemre jutott, hogy egyes iparhatóságok az összebeszélésről csak akkor vesznek tudomást, ha a munkaadók vagy a munkások Írásban vagy szóbelileg bejelenik, vagyis a törvényt akként értelmezik, hogy munkásmozgalom esetén pa hatóság csak akkor léphet közbe, ha arról hivatalosan értesittetik. Ezzel szemben miheztartás és az alsófoku iparhatóságokkal leendő közlés végeit, tudatom az iparhatóssággal, hogy m'után fontos nemzetgazdasági okok szólanak a mellett, mikép a munkabeszüntetésekből időben, munkában ős termelési értékben keletkező károk a bérbarczban álló felek közötti érdek külömbözetek méltányos kiegyeztetésével a lehető leggyorsabban megszüntessenek, az idézett 163. §-ban előirt eljárás, az illetékes kerületi iparfelügyelő egyidejű értesítése mellett, folyamatba teendő vagyis a békéltető bibottság alakítása elrendelendő mihelyt az iparhatóság az összebeszélés nyomára jut, tehát akármilyen utón, vagy módon szerez arról tudomást. Budapesten, 1902. évi deczember 23-án. A miniszter megbízásából : Abonyi s. k. miniszteri tanácsos. 22571903 szám. Ezen miniszteri leiratot hiteles másolatban valamennyi elsőfokú iparhatósággal tudomás vétel és a jövőben való alkalmazkodás és mihez tartás végett közlöm. Szombathely, 1903. február hó 0. Bezerédj s. le. alispán. Kereskedelmi miniszteri 49921 VIII 1902. számú körrendelet a munkakönyvek kiállítása tárgyában Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 49921/VIII. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak Az 1884. évi XVII. t. czikkbe iktatott ipartörvény végrehajtása tárgyában 1884. évi augusztus hó 26-an 39266. szám alatt kibocsátott földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 30. §-a szerint amennyiben áz iparossegéd, vagy gyári munkás illetőségi helye megállapítva s kellőleg igazolva nincs, az elsőfokú iparhatóság részére csakis ideiglenes igazolványt állíthat ki, köteles lévén egyúttal az illetékességi hely kipuhafolásáiá nézve a szabályszerű tárgyalást megindítani s csak a szükséges adatok beszerzése után cserélheti ki az ideiglenes igazolványt rendes munka- könyvvel. Minthogy e rendelkezésnek a mellett, hogy igen nagy munkát okoz az elsőfokú iparhatóságoknak s a munkás osztály kereseti viszonyaira is hátránynyal jár — alig van gyakorlati jelentősége: a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egy- értetőleg az idézett földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 30. 31. §*ait vatamint az ezen szakaszokkal összefüggésben levő 32. és 33. §§-okban ide vonalkozólag foglalt rendelkezéseket hatályon kivül helyezem s a munkakönyvnek az illetékességi helyre vonatkozó az idézett földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 29. §-ában megállapított rovalai kitöltésétől eltekintek. Jelen rendelet era következtében tehát az elsőfokú iparhatóságok a munkakönyv kiállítását kérő egyéntől illetékességi helyének igazolását nem kívánhatják s a munkakönyvét az előirt egyébb törvényes előfeltételek igazolása mellett az illetékességi hely figyelmen kivül hagyásával kiállítani tartoznak. Egyidejűleg, arra való tekintettel, hogy a munkakönyvekben levő személyleirás a segéd, gyárimunkás személyazonosságának megállapítására megbízható támpontot sok esetben nem nyújt s rendészeti szempontból szükséges, hogy az Írni tudó segédek és gyári munkások saját kezű név aláírása, mint a személyazonosság megállapításának egyik igen fontos eszköze, a munkakönyvből ne hiányozzék a belügyminisztérium vezetésével megbízóit miniszterelnök úrral egyetértőig elrendelem, hogy jövőben minden munkakönyv kiállítása alkalmával annak első lapjára a munkakőnyv kiállítója, a mennyiben a munkakönyvét kérő egyén irni tud, a következő szöveget iktassa: „A munkakönyv tulajdonosának sajátkezű aláírása ....................................* s közvetlenül a szöveg melle v agy alá a tulajdonos állal ennek sajátkezű aláírását vezetesse reá. A mennyiben pedig a munkakönyv tulajdonosa irni nem tudna, e körülmény a munkakönyv kiállítója által megjegyzés alakjában lesz a munkakönyv első oldalán kifejezésre juttandó.
