Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-29 / 44. szám
Melléklet „Vasvármegye Hivatalos Lapja“ 1903. évi október hó 29-iki 44-ik számhoz. 19034/1903. sz. Határidő 1903. évi deczember 31. Tárgy : a községi apaállatok kötelező biztosítása. (Külön mellékletként is osatoltatik.) Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester, községi és körjegyző uraknak. Már folyó évi szeptember 16-án 17205. sz. körrendeletemben felhivtam Czim figyelmét a m. kir. belügyminiszter ur 80649/903. sz. körrendeletére, a melyben a községi apaállatoknak biztosítását a leghatha- tósabban ajánlotta. Tekintettel az alább részletezett fontos körülményekre, melyek szerint az apaállatok biztosítása a községeknek a legnagyobb érdekében áll; a vármegye területén létező összes községeket a tulajdonukat képező apaállatoknak 1904. évi január 1-től kezdődőleg az elhullás elleni biztosítására kötelezem. Az apaállatok biztosítása szól mindazon esetekre, midőn az apaállatok baleset, tűz vagy betegség folytán — ide értve a járványos betegségeket is akár természetes utón, akár kényszervágás folytán kimúlnak. Igen fontos az apaállatok biztosítása a községi vagyon szempontjából, miután ha az állat biztosítva volt, a község az állatelhullás folytán nem károsodik, miután a csekély évi biztosítási dijak ellenében, az apaállat beszerzési ára a községeknek rendelkezésére áll. Ugyancsak igen fontos a biztosítás állattenyésztési szempontból, mivel ha biztosítva volt az állat, a jövőben nem fordulhat elő azon eset, hogy az apaállat elhullása folytán a község a megfelelő költség hiánya miatt egy ideig apaállat nélkül maradjon, a mi esetleg az állattenyésztés visszafejlődését eredményezheti. Előnyős áltategészségügyi szempontból is a biztosítás, mivel a biztosítási kötvény értelmében a községi elöljáróságok — vagyoni felelősség ellenében — kötelesek az apaállat betegedését a biztosítási társulatnál haladéktalanul bejelenteni — a mely társulat az apaállatot azonnal gyógykezelés alá véteti, — a mi az esetleges ragály tovaterjedését azonnal megakadályozza — és esetleg a kényszervágást elrendeli, a mi által nagyobb mennyiségű hús mentetik meg a közfogyasztás számára, holott jelenleg az elhullott állatok busa, miután kényszervágásra csak a legritkább esetben határozza rá magát a község, — tökéletesen elvesz. Egyúttal tudatom a „Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság, mint szövetkezet* biztosítási tételei a következők: Tehenek és üszők után 3‘50/0. Ökrök és tinók után S'O^/q Községi bikák után 4,2% Magánosok tenyészbikái után 5.5°/0 Községi tenyészcsődörök után 6'6°/o A földmivelésügyi minister ur mindazon esetekben, midőn valamely községbe a m. kir. kér. állattenyésztési felügyelő ur utján községi bika helyeztetik ki, a kihelyezés napjától számított 1 évre az apaállatot a saját tárczája terhére mindenkor biztosítja azon kikötéssel, hogy a mennyiben a község a biztosítást megújítja, a biztositó társaság köteles ezt továbbra is a kedvezményes tarifa szerint eszközölni. Utasítom a járási főszolgabíró és polgármester urakat, hogy ezen körrendeletemet haladék nélkül hajtsák végre és folyó évi deczember 31-ig jelentsék be, miszerint a járásaikban létező apaállatok vannak-e már biztosítva, vagy a biztosításuk iránt a lépések folyamatba vannak-e téve. Kijelentem egyúttal, hogy a mennyiben községi tulajdont képező apaállatok a jövőben biztosítás nélkül elhullanának, az illető községi elöljáróságokat úgy vagyonilag mint fegyelmileg felelőssé teszem. Szombathely, 1903. évi október 22-én. Itezerédj István s. k., alispán.
