Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-29 / 44. szám
— 366 — Utasítás az elemi és polgári iskolába az 1903/4. tanévre beirt mindennapi tanulók számának és a tanítók adatainak kimutatása tárgyában. (Külön mellékletként is csatoltatik.) 3163/1903. kib. szám. Valamennyi járási főszolgabíró és Polgármester urnák, s az összes községi és körjegyzőknek. Az 1891. évi 43. t. ez. l(P§-a értelmében az orsz. fillléres tanítói nyugdij-alap javára fizetendő 30 járulék pontos kirovása ozéljából utasitandók az elemi és polgári iskolák elöljáróságai, hogy az 1903/4. tanévre a felügyeletük alatt álló iskolába beirt mindennapi tanulók számá (nem névszerinti kimutatást) és a tanitók adatait mutassák ki a következő módozatok mellett. 1. Az egy tanítóval biró, tehát osztatlan népiskolánál kimutatandó a mindennapi tanulók száma: a tanító neve: jelzendő azon körülmény, hogy tagja-e az orsz. tanítói nyugdíjintézetnek vagy nem megnevezendő a kir. adóhivatal, ahol anyugdij járulékok fizettetnek. 2. A két vagy több tanítóval biró iskolánál kimulatandó, hogy külön külön mindenik tanító elé szám szerint (tehát nem név szerint) hány mindennapi tanuló jár, mi a tanitónak neve, nyugdijintézeti tag-e ? 3. A szaktanitással biró polgári iskoláknál kimuta- tandók a tanulók száma egy öszegben, a tanitók név zerint és nyugdíj viszonyaik. 4. Mindazon iskolák a melyek e/en jáiulékot átalány összegben fizetik, ezen körülmény a kimutatáson megemlítendő. 5. Az iskolánkint és nem községenkint szerkesztett kimutatást a'áirják az iskolaszéki elnök, [a tanitó, illetőleg tanitók és az adatok hitelességéért felelősek. Megjegyzendő, hogy a tanulók számszerű adatai az iskola felvételi naplójából veendők tekintet nélkül arra, hogy a tanulók helybeliek-e, vagy csatlakozó községbeliek-e, tandij fizetők-e vagy tandíjmentesek. A kimutatások a járási főszolgabíró és polgár- mester urak által egy csomagban Jminden sürgetés be várása nélkül november hó 15-ig mulhatlanul ide beter- jesztendők lesznek. Szombathely, 1903. évi október hő 3-án. Bezerédj s. k. alispán. 19034/1903. sz. Határidő 1903. évi deczember 31. Tárgy : a községi apaállatok kötelező^ biztosítása. (Külön mellékletként is csatoltatik.) Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester, községi és körjegyző uraknak. Már folyó évi szeptember 16-án 17205. sz. kör- rendeletemben felhívtam Czim figyelmét a m. kir. belügyminiszter ur 80649/903. sz. körrendeletére, a melyben a községi apaállatoknak biztositását a leghat- hatósabban ajánlotta. Tekintettel az alább részletezett fontos körülményekre, melyek szerint az apaállatok biztosítása a községeknek a legnagyobb érdekében áll; a vármegye területén létező összes községeket a tulajdonukat képező apaállatoknak 1904. évi január 1-től kezdődőleg az elhullás elleni biztosítására kötelezem. Az apaállatok biztosítása szól mindazon esetekre, midőn az apaállatok baleset, tűz vagy betegség folytán — ide értve a járványos betegségeket is akár természetes utón, akár kényszervágás folytán kimúlnak. Igen fontos az apaállatok biztosítása a községi [vagyon szempontjából, miután ha az állat biztosítva volt, a község az állatelhullás folytán nem károsodik, miután a csekély évi biztosítási dijak ellenében, az apaállat beszerzési ára a községeknek rendelkezésére áll. Ugyancsak igen fontos a biztosítás állattenyésztési^szempontból, mivel ha biztosítva volt az állat, a jövőben nem fordulhat elő azon eset, hogy az apaállat elhullása folytán a község a megfelelő költség hiánya miatt egyideig apaállat nélkül maradjon, a mi esetleg az állattenyésztés visszafejlődését eredményezheti. Előnyös állat egészségügyi szempontból is a biztosítás, mivel a biztosítási kötvény értelmében a községi elöljáróságok — vagyoni felelősség — ellenében kötelesek az apaállat betegedését a biztosítási társulatnál haladéktalanul bejelenteni — a mely társulat az apaállatot azonnal gyógykezelés alá véteti, — a mi az esetleges ragály tovaterjedését azonnal megakadályozza — és esetleg a kényszervágást elrendeli, a mi által nagyobb mennyiségű hús mentetik meg a közfogyasztás számára, holott jelenleg az elhullott állatok húsa, miután kényszervágásra csak a legritkább esetben határozza rá magát a község, — tökéletesen elvesz. Egyúttal tudatom a „Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság, mint szövetkezet“ biztosítási tételei a következők: Tehenek és üszők után 3‘5*/0. Ökrök és tinók után S’Oo/o Községi bikák után 4-2% Magánosok tenyészbikái után 5.5°/0 Községi tenyészcsődörök után 6’6%. A földmivelésügyi minister ur mindazon esetekben, ! midőn valamely községbe a m. kir. kér. állattenyésztési
