Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-01 / 40. szám
— 343 — hajtás vezettetik valamely ipari (kereskedelmi) alkalmazott (tanonc?, segéd, munkás), ellen és annak során letiltatik az alkalmazottnak a munkaadó iparossal (kereskedővel) szemben fennálló követelése. Ha a munkaadó iparos (kereskedő) a letiltott követelést sem a végrehajtónak ki nem fizeti, sem bírói letétbe nem helyezi, a bíróság az 188t. LX. lörvény- czikk 124. §-a alapján ügygondnokot (ügyvédet) rendeli ki a végett, hogy a letiltott követelést a végrehajtató követelése erejéig a munkaadó adóstól esetleg per utján is hajtsa be. Már most megtörtént, hogy a kirendelt ügygondnok a letiltott követelés behajtása czé'- jából a bíróság előtt pert indított, a bíróság azonban a pert megszüntette, mert felperes a kereseti követelést csak az alkalmazott jogán érvényesítheti, az alkalmazott pedig a szolgálati viszonyból származó követelését az 1884. XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében elsősorban az iparhatóság vagy az ipartestületi békéltető bizottság előtt tartozik érvényesíteni. Erre az ügygondnok az elsőfokú iparhatósághoz beadott panasz utján kívánta követelését érvényesíteni, azonban az iparhatóság a panaszt elutasította, elutasító határozatait azzal indokolván, hogy hatáskörébe csakis a munkaadó és alkalmazottja közt felmerülő vités kérdések elbírálása tartozik, a konkrét esetben pedig nem a munkaadó és munkás közti ügyviszonyból keletkezett a panaszosnak a követelése, hanem egy törvénytelen cselekedetéből, mely szerint munkásának béréből a végrehajtásig lefoglalt részt le nem vonta. Ebhez képest a bíróság és az iparhatóság között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéséül a minister tanács a közigazgatási hatóság hatáskörét állapittotta meg. A hatáskör kérdését a keresetben érvényesített követelés alapján kell megítélni. Az ügygondnokot a bíróság az 1881. LX. lörvényczikk 124. §-a értelmében az alkalmazottat illető és a munkaadónál letiltott követelésnek per utján behajlására rendeli ki és ehhez képest az ügygondnok keresetét annak a mnnkabér követelésnek a behajtása végett indítja meg, a mely az alkalmazottat a munkaadó) irányában a kereset szerint megilleti, nem lehet tehát kétség a felöl, hogy az ügygondnok keresete az iparos és segédje között a munkaviszony tartama alatt fennálló követelés lefizetésére vonatkozik. A munkaadónak az a cselekménye, hogy a letiltott összeget munkásának béréből le nem vonta, nem a követelésnek az alapja, hanem csak ok arra, hogy a követelés per úján érvényesitessék. Minthogy pedig az iparos és segédje között felmerülő azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntését, a melyek a munkaviszony tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkoznak, az 1884. XVII. lörvényczikk 176. §-a az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe utasítja minthogy továbbá a követelésnek jogi természetét az hogy az iparossegéd követelését nem ő maga hanem az ő jogán más t. i. a követelés behajtására rendelt ügygondnok érvényesíti, nem változtatja meg és igy ez a körülmény a hatáskör szempontjából közömbös : ennélfogva ilyen ügyekben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik akként, hogy a bírói eljárást iparhatósági eljárásnak kell megelőznie. Budapest, 1903. évi augusztus hó 4-én. Lang s. k. 15566/903. szám. Ezen ministeri leiratot hiteles másolatban vala- menyi elsőfokú iparhatóságnak ludomásvétel és miheztartás úgy az ipartestületekkel való közlés végett kiadom. Szombathely, 1903, szept. 22. Bezerédj István s. k., alispán. Az iparhatósági megbízottak által teljesítendő vizsgálatok tárgyában. (Külön mellékletként is csatoltatik.) Kereskedelemügyi m.kir. minister 34442/IX. sz. Körrendelet. Valamennyi magyar országi másodfokú iparhatóságnak. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 169. §-a értelmében választott iparhatósági megbízottak által eszközölt vizsgálatok alkalmával felmerült fuvarköltségek, hivatali elődöm 1897. évi junius 15-én 24676. szám alatt kibocsátott körrendeletével közölt s az országos tanoncziskolai alap kezelésére vonatkozó szabályzat 17. §-a értelmében az 1884. XVII. t. ez. alapján befolyt pénzbüntetésekből és ipardijakból fedezendők. Tekintettel azonban arra, hogy az 1901. évi XX. t.-cz.-nek közelebb életbe lépő 23. §-a szerint az iparkihágási ítéletek alapján befolyt büntetéspénzek, épen úgy, mint a közigazgatási hatóságok által hozott egyéb ki- hágási ítéletek alapján befolyt , büntetéspénzek, fele része a községet illeti és igy a szóban forgó fuvar- költségek eddigi fedezete jelentékeny mérvben csökkenni fog, tekintettel továbbá arra, hogy az 7884. XVII. t.-cz. alapján befolyt ipardijak ugyanezen törvény 87. §-a értelmében ipari esetleg kereskedelmi oktatási czélokra fordítandók, tekintettel végül arra, hogy az iparhatósági megbízottak fuvarköltségeinek fedezésére felhasználható egyébb alap ez idő szerint ki nem jelölhető: további intézkedésig felmentem, az [iparhatósági megbízottakat az I. fokú iparhatóságok székhelyén kivül eddig eszközölt műhely és gyárvizsgálat továbbá hivatali elődöm által 1899. évi áprils hó 28-án 26690 szám alatt kiadott körrend elet második bekezdésében emlitett s a városok (községek) külterületén levő azon gyártelepek megvizsgálásának kötelezettsége alól, mely vizsgálat után a most idézett körrendelet szerint eddig fuvarköltségek voltak felszám thatók. Jövőben tehát az iparhatósági megbízottak csak az I. fokú iparhatóságok székhelyén levő tanonczis- kolákat, iparlajstromokat, műhelyeket és gyárakat, s az utóbbiakat az előbbi bekezdésben foglalt megszorítással kötelesek megvizgálni és semmiféle fuvarköltség megtérítésére igényt nem tarthatnak,
