Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-24 / 39. szám
— 325 — nus halálozásoknál bonczolást teljesít; hiteles orvosi látleletet készít; a járásorvosok látleleteit felülvizsgálja; a himlőoltás körül való rendszabályokat foganatosítja; a vármegyei gyógyszer- tárakat évenkint legalább egyszer megvizsgálja, vagy ezek állapotáról mint a vármegye közegészségügyi viszonyairól az alispánnak, a közigazgatási bizottságnak és a törvényhatóságnak jelentést tesz; a vármegye szolgáit és szegényeitdij nélkül gyógyítani tartozik, s azok számára a házi, illetőleg az állampénztár terhére gyógyszereket utalványoz; elhagyott betegeknek a közkórházban felvételét eszközli; s mindezeken felül betölti azon hatáskört, mely őt a közegészségügy ren dezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. 162. §-a értelmében illeti. 19. §. A vármegyei főorvos a vármegyei árvaháznak is rendes orvosa: ez iránti hatáskörét az j árvaházi alapszabályok állapítják meg. Külön pecséttel bir, a törvényhatóság czimerével és „Vasvármegye főorvosa“ körirattal. 20. §. A járási orvosok járásukban a himlőoltást j foganatosítják: a járásukban mutatkozó közegészségi veszélyekről a főszolgabiráknuk és a főorvosnak haladéktalanul jelentést, tenni tartoznak, s addig is a veszély elhárítására az előle ges intézkedéseket megteszik; gyanús halálozásokat a főszolgabiráknak azonnal bejelenteni, talált hullákat bonczolni, bonczolásoknál a főorvosnak segédkezni; szükségesetén azt személyesen végezni, orvosi látleleteket felvenni, a járásukban lakó vármegyei szolgákat és valódi szegényeket dij nélkül gyógyítani, s azok számára a házi illetve az állampénztár terhére gyógyszereket utalványozni s a teljesen elhagyatottaknak a kórházakban leendő felvételét eszközöltetni kötelesek. A járási orvosok közegészségi ügyekben a főszolgabirák tanácsadói, kik mellett mint a közegészségügy rendes előadói működnek, felhívásukra mindenben eljárni tartoznak, s közegészségi tekintetben hatáskörüket az 1876. évi XIV. t.-cz. 156. §-a szabja meg. A járási orvosok a vármegye czimerével és ezen körirattal: „Vasvármegye járási orvosa* ellátott külön pecséttel birnak. 21. §• Utépitészeti és műszaki ügyekben a törvény- hatóság szakközege a kir. államépitészeti hivatal, | melynek a törvényhatósághoz, való viszonyát a 4844/901. sz. közmunk.iügyi szabályrendelet ha- tározza meg. 22. §. A vármegye pénztári és számvevőségi teendőit ideértve a gyámpénztárt is az 1902. évi III. t.-cz. alapján s ennek végrehajtása tárgyában kibocsátottt 120000., 122000. és 123000/902. B. M. sz. rendeletek értelmében a m. kir. állampénztárak (adóhivatalok) illetve a m. kir. pénz ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség látják el. 23. §. A vármegyei levéltár őrizete a főispán által kinevezett főlevéltárnok teendője, ki a reá bízott okiratokat, irományokat, könyveket és egyéb tárgyagat híven megőrizni, azokról rendszeres iktató könyveket vezetni egyesek vagy hatóságok megkeresésére felvilágosításokat nyújtani és okiratokról hitelesített másolatokat kiadni tartozik; azonban a törvényhatóság engedelme nélkül, személyi és vagyoni felelősség terhe mellett, semmiféle — őrizete alá bízott — tárgyat kiadnia nem szabad ; egyáltalán a levéltár kezelésére fenálló rendeletek szigorú megtartására köteles. 24. §. A kezelő- és segédszemélyzet közvetlen főnöke a vármegyei irodaigazgató, kinek azon személyzet tagjai alárendelve vannak, s utasításait követni tartoznak. A járási kezelő- és segédszemélyzet tagjai a főszolgabíró közvetlen felügyelete és rendelkezése alatt állanak azonban a fegyelmi hatóságot ezek felett is az alispán gyakorolja. 25. §. A vármegyei központi hivatalos épületek feletti felügyelet az e czélra alkalmazott házfelügyelő kötelessége, ki a rendelkezése alatt álló háziszolgákkal a hivatalos helyiségek, termek, folyósók és udvarterek tisztántartása úgy nemkülönben a hivatalos helyiségek fűtése iránt gondoskodik, a felek útbaigazítása és a hivatalos helyiségek biztonsága feletti őrködés őt illeti, egyáltalán a házirend fentartása tekintetében az alispán parancsának feltétlen engedelmeskedni tartozik.
