Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-17 / 38. szám

— 295 ­Törvényhatósági bizottsági határozat a vár­megyei alkalmazottak illetményeinek szabá­lyozása tárgyában. KIVONAT. Vasvármegye törvényhatósági bizottságának 1903. évi augusztus hó 31-én és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 13481/1903. szám. TÁRGY. A vármegyei tisztviselők országos congressusa által javasolt fizetési rendezési munkálatok át­vizsgálására 10998/903. számú törvényhatósági bizottsági határozattal kiküldött albizottság jelenti, hogy a szóban forgó munkálatokat átvizsgálta és miután egyrészt ezen munkálat nem annyira kész megállapodásnak, mint inkább olyan ter­vezetnek tekintendő, mely a vármegyei tisztvise­lők óhajtásait és kérelmét foglalja magában és alapul szolgálhat a kérdésnek a kormány által leendő megoldásához; miután tehát a várme­gyei tisztviselők anyagi javadalmazásának ügyét nem az egyes vármegyék, melyeknek erre fede­zetük sincs, hanem végső sorban a belügyi kormány van hivatva az általa megállapítandó elvek szerint rendezni; miután végül ezen fontos kérdésben az összes vármegyék egyértelmű állás foglalása és egybehangzó határozat hozatala kivánatos ; a törvényhatósági bizottság elé azon javaslatot terjeszti az albizottság, hogy a terve­zetet a maga egészében változatlanul fogadja el és terjessze a m. kir. belügyi kormány elé, mint az ország összes vármegyei tisztviselőinek és igy a velük solidaris vasvármegyei tisztviselők­nek is egybehangzó kérelmét és óhajtását. YÉGHATÁROZAT. A törvényhatósági bizottság, a mint eddig is készséggel ragadott meg minden alkalmat, hogy munkásainak sorsát a rendelkezésre álló módozatok és anyagi eszközök felhasználásával javítsa úgy most is rokonszenvvel kisérte a vármegyei tisztviselőknek anyagi helyzetők mél tán megérdemelt javítása érdekében megindított mozgalmát. Ez okból tudatában annak, hogy a vár­megyei tisztviselők díjazása korántsem áll arány­ban azzal a követelményekkel, a melyet a hivatali és társadalmi munkásságukkal szemben az állam és a közönség alkalmaz, a törvényhatósági bizottság a vármegyei tisztviselők segéd- és ke­zelő személyzet országos congressusának a vár­megyei alkalmazottak illetményeinek országosan és egyöntetűen való rendezésére irányuló kérel­mét jogosnak és igazságosnak ismeri el és ehhez képest elhatározza, hogy alkalmazottainak illet­ményeit szabályozza és erre vonatkozólag ér­vényben levő szervezési szabályrendeletének megváltoztatásával elfogadja és szabályrendeletté emeli a kongressus által készített szabályren­delet tervezetet a következő szöveggel: Szabályrendelet a vármegyei tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet, valamint a szolgák illetményeinek szabályozásáról. I. FEJEZET. A fizetési csoportokba sorozott vármegyei tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet létszámáról, illetméuyeiről és azokra vonatkozó határozótokról. 1 §• A vármegyei tisztviselők, segéd- és kezelő- személyzet tagjai állásaikra való tekintettel, — fizetéseiket illetőleg — külön-külön csoportot képeznek. 2. §• A jelen szabályrendelet kiegészítő részét képező kimutatás állapítja meg a vármegyei tisztviselők-, segéd- és kezelőszemélyzet tagjainak létszámát, valamint figyelemmel a 3-ik szakasz határozataira és állomáshelyökre —alapfizetését, fizetésűk fokozatait és lakpénzét, — nemkülön­ben az egyes állásokkal összekötött dologi áta­lányokat. A főszolgabíró ezen, a kimutatásban részletezett illetményeken kívül még nyugdíjba be nem számítható 600 korona működési pót­lékban részesül. B. §. A tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzeti tag választás, illetve kinevezés úján jut az egyes állások csoportjába. A tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzeti tag megválasztása, illetve ki­nevezése saját állásbeli csoporjában mindenkor a megállapított alapfizetésre való sorozással történik. A közpönti közigazgatási tisztviselők közül: az alispán, a főjegyző, főügyész, a főorvos, az első aljegyző, az árvaszéki tisztviselők közül: az árvaszéki elnök, az árvaszéki ülnökök, a kültisztviselők közül a járási főszolgabíró 5—5, a többi központi és külső vármegyei tisztviselő mint a levéltárnok, az allevéltárnok, az árvaszéki nyilvántartó és a járásorvos, valamint a köz­ponti és külső segéd- és kezelőszemélyzeti tagok,

Next

/
Thumbnails
Contents