Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-06-25 / 26. szám
— 228 — összes kiadás 5% ának megfelelő annuitásnak a költségelőirányzatban való behelyezését meg fogják engedni. S minthogy a törvényhatóság ismételten s a legnyomatékosabban kifejezést adott annak a nézetének, miszerint Muraszombat vasúti összeköttetését égetően szükségesnek és elodázhatlan ■ nak tartja ; minthogy nyilvánvaló, hogy a Körmend—muraszombati h. é. vasút, melynek létesülését a magas kormány is messzemenő segélyezéssel hajlandó előmozditani, a vármegyei hozzájárulás nélkül ki nem épülhet ; minthogy másfelől a törvényhatóságnak semmiféle más pénzalapja nincs, melyből a vasút segélyezését fedezhetné, vasúti pótadó kivetése pedig a jelen közgazdasági viszonyok mellett szerfölött aggályos volna: felterjesztés utján kérendő lesz a m. kir. kereskedelmi minister ur, hogy a jelen határozatot — kellő kihirdetés után — jóváhagyni s az útadó pénztárnak 1905. évtől kezdve leendő igénybevételét megengedni méltóztassék. Végliatározat. A törvényhatósági bizottság helyesléssel veszi tudomásul az alispánnak azon eljárását, hogy a m. kir. kereskedelemügyi minister urnák f. évi május hó 16-án ad 8960 sz. a. kelt rendeletével szemben előterjesztéssel élt és aggályait fejezte ki azon rendelkezés ellen, mely szerint a Körmend—muraszombati h. é. vasút vármegyei segélyezése a közúti (útadó) alapnak számításon kivül hagyása mellett nyerjen megoldást. Egyszersmind hálás köszönettel értesül a vármegye közönsége főispán urnák 408/903. sz. átiratából, hogy az ő hathatós közbenjárása folytán a m. kir. kereskedelmi minister ur eltért eredeti álláspoetjától s hajlandónak nyilatkozott a kérdéses vasút segélyezésére az útadó pénztár igénybevételét is — az 1905. évtől kezdve — megengedni. Ehhez képest a törvényhatósági bizottság az ügyet újabb megfontolás tárgyává tette s az alispáni javaslat elfogadásával kimondja, hogy ragaszkodik 44346/899, 30427/900 és 41013/901 számú határozataiban kifejezett azon álláspontjához, miszerint a tervezett Körmend —mura- szombati h. é. vasutat maximálisan 360000 kor. hozzájárulásban részesíti az ott jelzett feltételek mellett; ezen hozzájárulás érvényét az 1905. év végéig kiterjeszti s annak fedezésére hosszúlejáratú törlesztéses kölcsön felvételét elvben ismét elhatározza, akként, hogy ez a kölcsön az 1905. év előtt nem lesz felvehető s annak annuitásai az utadópénztár terhére, ennek 1905/6 és következő évi költségvetéseiben mindenkor előirányoztassanak ; ehhez képest a vasutat megillető vármegyei hozzájárulás ezen vasút építésének megkezdésétől számitott félév múlva, de minden esetre csak 1905. évben válik esedékessé. Indokolja a fedezetnek ezt a kijelölését az a körülmény, hogy noha az útadó pénztár helyzete kétségkívül súlyos, mégis remélhető, hogy egyrészt azok a tulkiadások, a melyek a múltakból származtak át, a törvényhatósági bizottságnak az 1901/2 évi útügyi számadás tárgyában hozott 8782/903. számú határozata értelmében rendezve és fedezve lesznek, tehát az 1905/6 évi s későbbi költség előirányzatokra zavarólag hatni nem fognak; másrészt pedig a legmesszebbmenő takarékosság szem előtt tartása s a nem okvetlenül szükséges közúti munkák elhagyása mellett az évi 400,000 korona körüli keretben mozgó költségvetésben oly megtakarítások lesznek esz- közölhetők, melyek a 20,000 kor. körüli, tehát az összes kiadás 5%-ának megfelelő — annuitásnak a költségelőirányzatba való behelyezését meg fogják engedni. Annyival inkább kéri a törvényhatósági bizottság a m. kir. kereskedelemügyi minister urat, hogy a kérdés ezen megoldását elfogadni s az útadó pénztárnak ily értelemben leendő igény- bevételét megengedni méltóztassék, mert a vármegyének semmiféle más pénzalapja nincs, amely a vasúti hozzájárulás fedezésére képes s abba bevonható volna, külön vasúti pótadónak kivetése pedig a vármegye jelenlegi súlyos gazdasági viszonyai mellett az adófizetők legvitalisabb érdekeinek sérelmét okozná. Minthogy pedig a m. kir. kereskedelemügyi minister ur leiratában maga is hangsúlyozza, hogy a könnend-muraszombati vasút a vármegye ezen segélye nélkül nem létesülhet, s annak elsőrendű közgazdasági és nemzeti fontosságát nemcsak a vármegye közönsége emelte ki ismételten s legutóbb f. évi február hó 3-án s folytatva tartott közgyűlésében hozott 2881/903. számú határozatában is, — hanem azt a magas minis- terium is kegyes volt messzemenő kormánysegély kilátásba helyezése által elismerni, ezen okból bizalommal kéri és reméli a törvényhatósági bizottság jelen határozatának felsőbb megerősítését. Jelen véghatározat a vármegyei hivatalos lap utján szabályszerűen kihirdettetni s annak megtörténtével a netáni felebbezések kapcsán a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz felterjesztetni rendeltetik. Miről a vármegye alispánja és Barthalos István pápai lakos, mint a vasút engedélyese értesittetnek. Jegyezte és kiadta : Herbst Géza sk., főjegyző.
