Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-21 / 21. szám

— 201 az eljárási költség részletes és pontos felszámítása fog­lalhat helyet. Az alispáni hivatal az engedélyezés ügyében hozandó elsőfokú határozatban minden esetben meg­állapítja az eljárási költségeket, s azoknak esetleg a nein előlegezett részének behajtása iránt intézkedést tesz. A vízjogi engedélyezési tárgyalásokról szóló jegyző­könyvek tehát mielőtt azok a kultúrmérnöki hivatalhoz javaslattétel végett áttétetnének, az eljárási költség felszámítás számszerű felülvizsgálása végett rövid utón kiadandók a számvevőségnek. Az ilyen vizjogi engedélyezési tárgyalásoknál fel­számított kultúrmérnöki dijak tekintetében az eljáró hatóság a helyszíni tárgyalásig lefizetett kultúrmérnöki eljárási dijakat a kiállított ellennyugta kíséretében annak aláírása után közvetlenül a székhelyén levő magy. kir. adóhivatalnál fizesse be. Oly esetben pedig, midőn ezen dijak az érdekeltektől csak a helyszíni tárgyalás után vehetők be, az ellennyugták a tárgyalási iratokhoz csatolandók. Ugyanezen eljárás követendő az engedélyezett víz­használatok felülvizsgálata alkalmával. Végül figyelmeztetem az összes tisztviselő urakat, hogy a törvényhatósági bizottságnak f. évi febr. havi közgyűlésében alkotott s a Vm. Hivatalos lap 5. szá­mában kihirdetés végett közzétett 1236/903. sz. szabály- rendelet, mely szerint a törvényhatósági tisztviselők napi­dijai felemeltettek, még nem emelkedett jogerőre, tehát a felemelt napidijak sem léptek életbe, szigorúan tiltva van tehát ezen felemelt napidijak felszámítása, ellenke- zülrg csupán az eddigi napidijakat szabad számítani, a mint azok a vm. szervezési szabályrendelet 6. §-ában (Szabályrendelet gyűjtemény 36 lap) megvannak határozva. Szombathely, 1903. május 15. Bezerédj s. Jc. alispán. A sertésvésznek magyarországi sertésekkel Ausztriába való behurczolásának megakadá­lyozása iránti intézkedések. Másolat m. kir. füldmivelésügyi minister 30600 sz. III. 2. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi tör vényhatósági joggal felruházott város tanácsának. Egyes vidékeken a folyó évben is gyakran elő­fordult, hogy az Ausztriába való szabad behozatalból kifejezetten kitiltott vagy egyébként forgalmi korlátozás (szomszédos község) alatt álló területekről származó sertések az ilyen tilalom vagy korlátozás alatt nem álló területre, külföldre irányított marha levéllel áthozva és mielőtt még ezen állatok az utóbbi szabad területen legalább 30 napon át tartattak volna, vagyis még mi­előtt azon állatok, tekintettel az 1898. évi 9300. számit rendelet 17. §-ában a sertésvészre nézve megállapított 30 napi megfigyelési időn, az utóbbi szabadterületről származóknak tekinthetők volnának, a szabadterületről ismételve uj marhalevél váltása után és ilyen módon az eredeti származási hely elpalástolásával a tilalom elle­nére Ausztriába tovább tartás végett küldettek engedély nélkül, s ezen szállítmányokkal a sertésvész ismételten elhurczoltatott. Múlt évi május 5-én kelt 31530 számú körrende- letemmel már felhívtam Czimedet, hogy a sertéskivitel érdekeit veszélyeztető ezen visszaélések megakadályo­zása iránt hathatósan intézkedjék. A midőn tehát ezúttal újból utalok azokra a sú­lyos következményekre, melyek a helyenként ismétlődő ezen visszaélésekből első sorban a a sertéstenyésztők nagy kárára beállanak, felhívom Czimedet, hogy ezen visszaélések gyökeres megszüntetése iránt a hivatkozott körrendeletem értelmében ezúttal haladéktalanul a kö­vetkező irányban ismét tegye meg a legszigorúbb in­tézkedéseket. 1) Idézett körrendeletem b. pontjára utalva, arra utasítsa a marhalevélkezelőket, hogy a midőn sertésekre uj marhalevél kiállítása iránt felhivatnak, az uj marha­levél k állitása előtt mindenkor szerezzenek maguknak alapos meggyőződést arról, vájjon az e őzéiből beszol­gáltatott régi marhaleveleken kimutatott eredeti szárma­zási helyek nem e az Ausztriába való szabad behoza­talból kitiltott vagy egyébként forgalmi korlátozás alatt levő területeken vannak-e, a mely esetben az uj marha­levelet belföldre irányítással kiállíthatják ugyan, de amennyiben a fél hitelesen nem igazolhatná azt, hogy ezek a sertések szabad területen már legalább 30 nap óta egyfolytában tartattak, az uj marhalevél felső szélére okvetlenül jegyezzék fel a régi marhalevél kiállításának helyét, napját és számát valamint azt is, hogy az álla­tok Ausztriából kitiltott vagy egyébként is forgalmi korlátozás alatt álló helyről származnak. 2. ) Továbbá arra utasítsa a marhalevél kezelőket, hogy abban az esetben, ha marhalevél beszolgáltatása nélkül kérik tőlük a marhalevél kiállítását, mint saját tenyésztésű állatokra, előbb okvetlenül alaposan győ­ződjenek meg arról, vájjon a szóban forgó állatok az illető félnek tényleg saját tenyésztése e. 3. ) Utalva az 1888. évi 40000, sz. végrehajtási rendelet 17. § ára szigorúan figyelmeztesse a marhalevél kezelőket, hogy marhalevelet általában ki nem állíthat­nak és nem irányíthatnak, mielőtt még nincs biztos tudomásuk az állatoknak az illető községben létéről, egészségi állapotáról és arról, hogy az állatok az illető félnek már tényleg birtokában és jogos tulajdonában vannak és hogy mi módon jutott a fél az állatok tény­leges birtokába. 4. ) A marharakodó állomásokhoz szakértőül kiren­delt állatorvosoknak tegye szigorú kötelességévé, hogy a fennthivatkozott körrendeletem o.) pontjához a legszo­rosabban alkalmazkodjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents