Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-14 / 20. szám

— 194 — A hentesipart is űzni kiváuó mészárosokat, ezen iparra külön igazolvány váltására köte­lező ministeri rendelet. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 17859/VIII. a szám. Valamennyi másodfokú iparható­ságnak. Hivatali elődöm egy felmerült konkrét iparki- hágási ügyből kifolyólag 1896. évi május hó 13-án 23698 sz. a. hozott harmadfokú ítéletben, arra az állás­pontra helyezkedve, hogy a mészáros ipar magában foglalja a hentességet is, kimondotta, miszerint a mé­száros iparra szóló iparigazolvány alapján a hentesipar is gyakorolható. — A budapesti hentesipar testület hi­vatali elődöm álláspontját következményeiben a hentes- iparra nézve sérelmesnek találván, ismételtén kérelmezte, jelentessék ki, hogy a mészárosok a hentesipart csak akkor gyakorolhatják, ha e czélra külön iparigazolványt váltottak. — Az ipartestület kérelmének támogatására különösen azt hozta fel, hogy a mészáros az állat le­vágásán és feldarabolásán kivül egyéb munkát nem végez; a marhából feldarabolt husrészeket a maga ter­mészetes állapotukban adja el a fogyasztó közönségnek, azokból semminemű húskészítményt elő nem állít. — A mészáros szakképzettsége tehát nem lehet olyan fokon, hogy azzal kielégithetné azokat a követelményeket, a miket a hentesipar különféle fajxí húskészítményeinek előállítása ma már ezen iparág magas fejlettsége mellett megkíván. — A hentes ellenben a levágott állatnak nemcsak feldarabolt egyes részét (húst, szalonnát, zsírt) adja el a fogyasztó közönségnek, hanem azokból a leg­különfélébb élelmi élvezeti ozikkeket, mint kolbászt, hurkát, disznósajtot és egyébb a különböző felvágottak jelzés alatt ismert czikkeket készíti. — Ezen élelmi ozikkek elkészítéséhez különös szakképzettség kell, a melyet a mészáros sem tanoncz, sem segéd korában meg nem szerezhet, mert azok készítését nem tanulja, nem látja. — A budapesti hentesipartestület áltnl fel­hozottak indokolt volta elől el nem zárkózhatván és tekintettel arra, hogy a mészáros és hentes ipar a gya­korlatban csakugyan nem azonos és az egyik iparág a másikat nem öleli fel; figyelemmel végül arra, hogy az 1884 : XVII. t. ez. végrehajtása tárgyában 39266/F.I.K,/ 1884. sz. alatt kiadott rendelet 2. §-a, midőn a képe­sítéshez kötött mesterségeket felsorolja, a mészáros és a h ntesipart külön-külön emliti fel; a kereskedelmi és iparkamarák véleménye alapján, az eddigi álláspontot feladva, a hatóság utján utasítom az elsőfokú iparható­ságokat, hogy azon mészárosokat, a kik a mészáros iparra szóló iparigazolvány alapján a hentes ipart is folytatják, zárt határidő alatt hívja fel, miszerint ha a hentességet továbbra is űzni szándékoznak, arra külön iparigazolványt váltsanak. Önként értetődik, hogy az ilyen mészárosoknak, ha a mészáros ipar folytatására szükséges képesítést saját személyükre kimutatni képe­sek, a hentesiparra jogosító iparigazolvány az 1884 : XVII. t.-czikk 47. §-a értelmében — külön képesítés igazolása nélkül kiadandó. Budapesten, 1903. évi április hó 23. Láng s. k. 9499/903. sz. Ezen ministeri rendeletet hiteles másolatban járási főszolgabíró urakkal és városi tanácsokkal mint elsőfokú iparhatóságokkal tudomásvétel és megfelelő eljárás czéljá- ból közlöm. Szombathely, 1903. május hó 5-én. Bezerédj s. k. alispán. A törvényhatóság területén lévő es. és kir. katonai állomások és élelmezési raktárak 903/904 évi szükségleteinek a termelőknél való biztosítása. 9828/1903. szám. Valamennyi főszolgabíró, poigármester és községi elöl­járó uraknak. A pozsonyi cs. és kir. 5. számú hadtest hadbiz­tosságának átiratát a hadtest területén lévő katonai élelmező raktárak és katonai állomások 1903/1904 évi termény és élelmezési ozikk szük-égletének biztosítása tárgyában azon meghagyással közlöm, hogy ezen hatá- rozmányok a községekben a legelterjedtebb módon a termelőkkel közöitessenek és azok felhivassanak, hogy úgy az előzetes bevásárlásoknál ajánlatok benyújtása által a 2. pont alatt kijelölt határidőben, mint pedig a nyilvá nos biztosítási tárgyalások alkalmával részt vegyenek. Az átiratban jelzett kimutatás szerint a törvényha­tóság területén levő katonai állomások 1903/1904. évi hozzávetőleges szükséglete a következő : 1. ) A katonai élelmező raktárak saját kezelésére szükségeltetik; Szombathelyen 2600 mm. rozs vagy a helyett 868 mm. búza és 1732 mm. rozs, valamint 19 900 mm. zab. 2. ) Áz állomáz szerinti árendálásra hozzávetőleg szükségelt mennyiség: Szombathelyen 13000 mm. széna 8000 mm alom­szalma, 500 mm. ágyszalma, 500 kbm kemény tűzifa, 4500 mm. kőszén. Kőszegen 111.700 adag (a 840 gr.) kenyér, a ke­nyér szükséglet rozsba átszámítva 810 mm. ezenkívül 150 mm. zab, 120 mm. széna, 70 mm. alomszalma, 140 mm. ágyszalma, 400 kbm. kemény tűzifa. Szombathely, 1903. május 12. Bezeródj István s. k. alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents