Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-02 / 18. szám
175 — elnök által napirendre kitüzetik. A válasz előterjesztése után mindenekelőtt az interpeliálónak van joga nyilatkozni, akinek nyilatkozata után az ügy felett rendes tárgyalás tartatik, melynek eredményéhez képest a közgyűlés határozatot hoz az iránt, váljon az interpelláUóra adott választ tudomásul veszi-e, vagy nem; és ha nem, az interpellátióra adott válasz folytán minő intézkedés tétessék. 7- §• Minden ülés kezdetén az elnök megnevezi azon jegyzőt, ki a szólni kívánókat feljegyzi, és föl is hívja a szólókat a jelentkezési sorrend szerint. 8. 8Oly ügyek, melyek csak az állandó választmány véleménye alapján intézhetők el, csakis az állandó választmány véleménye és jelentése alapján tárgyalhatok. 9. §• A tanácskozás folyama alatt, mielőtt a vita befejeztetnék, az elnök azon kérdést intézi a gyűlés tagjaihoz: „Nem kiván-e valaki még e tárgyhoz szólani?“ s csak akkor, ha szólásra senki sem jelentkezik, nyilvánítja a vitát befejezettnek. 10. §. A határozatot az elnök a szólók száma szerint mondja ki ; ha eltérő vélemények mellett egyenlő számú szólók nyilatkoztak, ez esetben a vitás kérdés szavazás által döntetik el. 11. §. A kérdést a szavazásra az elnök teszi föl olyképen, hogy arra „igennel“, vagy »nemmel« lehessen szavazni. A szavazás alatt a kérdés megállapításához a bizottsági tagoknak szóllani jogukban áll. 12. §. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha az elnök, vagy 10 bizottsági tag kívánja, a szavazás felállás vagy ülve maradással, vagy ha 20 bizottsági tag Írásban kívánja, — tisztviselő választási esetek kivételével, — melyekről a törvény rendelkezett, — névszerinti felhívás mellett nyilvánosan történik. A vita, illetőleg a szavazás befejezte után az elnök a végzést szabatosan kimondja. 13. §. Azon esetekben, melyekre nézve a törvény titkos szavazást rendel, a titkos szavazás következőleg eszközöltetik: a jelenlevő bizottsági tagok mindegyike az eluöktől két szavazat-lapot nyer, melynek egyikén „igen“, másikán pedig „nem“ nyomtatott szavak foglaltatnak. A kérdéshez képest minden bizottsági tag bárczáinak egyikét szavazat-lap gyanánt beadja, másikát pedig megsemmisíti. Minden félreértés megelőzése czéljából pedig megállapittatik, hogy két együtt begöngyölt szavazat semmis. 14. §. A gyűlés jegyzőkönyve lehetőleg a következő napon tartandó gyűlés megnyitása után felolvastalik és hitelesíttetik. Az utolsó ülés jegyzőkönyvének hitelesítése pedig legkésőbb 3 nap alatt vagy az erre kitűzött hitelesítő közgyűlésben, vagy az e czélra a közgyűlés által megbízott küldöttség által eszközöltetik. A hitelesítés helye, napja és órája az utolsó napi ülésben kihirdetendő és a hitelesítés nyilványosan esz'közlendő. 15. §. A közgyűlés mindenkor nyilvános. A hallgatóság számára elkülönített hely tartandó fenn. A közgyűlés tagjai számára évről-évre megújított belépti jegyek készítendők, s az alispán által minden évi január hó első felében a közgyűlés tagjainak megküldendők. A hallgatóságnak a tanácskozást bármely módon zavarni tilos, s a tetszés vagy nem tetszés nyilvánításától tartózkodnia kell; s amennyiben ez ellen a hallgatóság vét, az elnök által megintetik, a másodszori sikertelen figyelmeztetés után az elnök a hallgatóságot a teremből eltávolíthatja. Jelen véghatározat Vasvármegye hivatalos lapjában való közlés utján közhírré teendő és annak megtörténte után jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Miről a vármegye alispánja, Maróthy László dr. és társai, továbbá a vármegyei hivatalos lap szerkesztője értesittetnek. Jegyezte és kiadta: Herbst Géza, főjegyző.
