Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-02 / 18. szám

— 1Í55 3000 -- 6000 koronáig . ... 4 korona. 6000 —10000 koronáig .... 6 korona. 10000 koronán felül .................... 8 korona. 2 . Végrendeletekért az első iv . 4 korona, ezen felül minden további iv . 2 korona. Amennyiben a végrendelet a végrendelkező házánál és esti 8 órától reggeli 6 óráig készíttetik, a fentebbi dijak kétszeresen számíthatók. VII. Nyugták és törlési engedélyekért. Egyszerű vagy telekkönyvi törlési engedélyt tar­talmazó nyugták, továbbá csupán telekkvi bekeblezési vagy törlési engedélyt vagy el­sőbbségről való lemondást tartalmazó nyi­latkozatok kiállításáért a VI. 1. alatt meg­határozott dijak fele jár. E dij azonban 1 koronánál kevesebb nem lehet. 5. §• A bélyeg és postaköltségeket a megbízó fél viseli. 6. §. Uly esetekben, midőn a munkadij az összeg nagyságához van mérve s az okirat összeget nem említ, úgy, hogy a munkadij kiszámítása a miatt nehézségekbe ütközik (pld. csereszerződéseknél) a díjszabás a következő : 1 iv terjedelméig, oldalát legalább 25 sorral számítva...........................................................4 korona. m inden további oldal.......................50 fillér. 7 . §. Mindenütt, hol a dij az irat terjedelméhez van szabva, az az oldal, melyen az irat végződik, egésznek számit. 8. §. Ha a munkálat nem a jegyző hivatalában, hanem a meghívó lakásán készíttetik, a megál­lapított dijakon felül 1 kor. pótdij szedhető. 9. §. Ha a munkálat a körjegyzőséghez tartozó községben, de nem a jegyző székhelyén és a lá­togatási napokon (Ü. Sz. 104. §.) kivül készít­tetik : a meghatározott dijon felül a községi szervezési szabályrendeletben megállapított fuvar- dij, vagy fuvar természetben követelhető. A 8. §-ban említett pótdij azonban ilyenkor külön fel nem számítható. Amennyiben a községi szervezési szabály- rendelet a napi és fuvardijat nem állapítja meg. a körjegyző fuvardij czimén kilométerenként fjŰL. fillért, illetve Il-od ozztályu vasúti jegyet szá­míthat fel. 10. §. Ha a megkezdett munkálat a jegyző hibáján kivül abba marad, a dij fele követelhető. 11. §. A jegyző köteles a díjtáblázatot irodájában — hiteles alakban — kifüggesztve tartani. (U.. Sz. 89. §) 12. §. A felektől előleg csak a bélyegjegyek és készkiadások erejéig követelhető. (U. Sz. 90. § ) 13. §. Igazolt szegények részére a jegyző köteles a magánmunkálatokat (a szerzési jogügyletekre vonatkozók kivételével) dijlalanul végezni. (U. Sz. 91. §.) 14. §. Ha a fél a felszámított munkadij kiegyen­lítését megtagadja, a jegyző igényét bírói utón érvényesítheti. (Ü. Sz. 92. §.) 15. §. A vármegyei szabályrendeletben megállapí­tott díjnál többet felszámítani vagy követelni szigorúan tilos. Oly munkálatokért, melyeket a fenálló sza­bályok szerint hivatalból kell elvégezni, semmi­féle dij nem követelhető. Nem szabad a jegyzőnek magánműnkálatokra megbízást vállalnia olyan ügyben, melynek ható­sági eldöntésében hivatali állásánál fogva részt kell vennie. Azokban a nagyközségekben, a hol több önálló jegyző van, mindegyik jegyző csak a maga hatáskörébe vágó magánmunkálatokat vé­gezhet. (Ü. Sz. 93. §.) 16. §. Az önálló hatáskörrel bíró jegyzőn kivül más községi elöljáró és alkalmazott magánmun­kálatot nem vállalhat. (Ü. Sz. 94. §.)

Next

/
Thumbnails
Contents