Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-30 / 17. szám
— 150 — dezésére használnak, évenkint megvizsgáltatnak és tenyészigazolványnyal láttatnak el. 3- §• Mindenki, a kinek a fenti határozmány alá eső ménje van, köteles ezt minden év augusztus hava 16-áig a járási főszolgabíró, illetőleg polgármesterhez bejelenteni s a mént a vizsgálatra az alábbiak szerint kitűzött időben és helyen előmutatni. A főszolgabirák és polgármesterek a bejelentéseket szeptember hó i-ig a vármegye alispánjához kötelesek beterjeszteni. 4- §• A 3. §. határozmányai alá nem esnek az állami ménesekből egyes községeknek kedvezményes áron tenyésztési czélra eladott mének mindaddig, mig azok állami felügyelet alatt állanak, vagyis addig, mig azok ára kifizetve nincs, valamint a méntelepekböl selejtezés után egyes tenyésztőknek tenyésztési czélra eladott mének. 5- §• A ménvizsgálatok helyeit és határnapjait a vármegye alispánja, a lótenyésztési választmány s a méneskari tisztből álló hármas bizottság akkor állapítja meg, midőn a jövő évi fedeztetési állomások iránt tárgyal s ezen megállapodást a vármegye alispánja az illető járási főszolgabirák és polgármesterekkel közli. A járási főszolgabirák, illetőleg polgár- mesterek a megállapított ménvizsgálati határidők és helyekről a községeket s a küldöttség tagjait a vizsgálatok megkezdése előtt 14 nappal értesitik. 6. §. A ménvizsgáló-bizottság áll: 1. A vármegyei lótenyésztési bizottság elnökéből, illetőleg az elnök által maga helyett felkért elnökből. 2. A főszolgabíró, illetőleg helyettese mint társelnökből. 3. A járási (városi) mezőgazdasági bizottságnak egy a lótenyésztésben jártas tagjából. 4. Az illetékes méneskari tisztből. 5. Egy hatósági (járás vagy kör) állatorvosból, kit e czélra főszolgabíró, illetőleg polgármester kijelöl. Érvényes határozathozatalhoz az elnök vagy társelnökön kívül a méneskari tiszt és az állatorvos jelenléte szükséges. A vármegyei közigazgatási előadó az összes vizsgálatoknál jelen lehet s ott szavazattal bir. Az állatorvos szakvéleményt ád, de nem szavaz. Szavazategyenlőség esetén azon vélemény válik határozattá, a melyhez szavazatával az elnök tartozik. 7- §• A ménvizsgálatokért minden mén után 4 kor. vizsgálati díj fizetendő, melyet a járási főszolgabíró, illetőleg polgármester szed be s azt a vm. mezőgazdasági alappénztárba beszállítja, 8. §. A 7. §-ban kitűzött határidőben és helyeken elő nem vezetett, köztenyésztésre szánt méneket a mén tulajdonosa írásban beadott kívánságára a ménvizsgáló bizottság a helyszínén külön köteles megvizsgálni, az esetben azonban a kiszállási összes költségek teljesen az illető tulajdonos által fizetendők. 9- §• A vizsgáló küldöttség tagjai 4 kor. napidijat, II. oszt. vasúti (személyvonat) költséget és km. 40 fill, kocsipénzt számíthatnak fel, a résztvevő tisztviselők pedig rendes illetmény és fuvardíjaikat számithatják fel. A méneskari tisztek illetményei rendes vizsgálatok alkalmával a földmívelésügyi m. kir. miniszter ur tárczája terhére esnek, kivéve a 10. § ban előirt esetet, mely esetben ezek is felszámithatók. Amennyiben a vizsgálati költségeket a vizsgálati díjak nem fedeznék, a hiány fedezéséről a törvényhatóság időről-időre intézkedik. 10. §. Az utiszámlák minden egyes járásban a főszolgabiró által állíttatnak össze s kiutalás végett a vármegye alispánjához terjesztetnek fel. 11. §. A ménvizsgálatok eredménye felett hozott határozatok ellen, a küldöttség elnöke, a méneskari tiszt és a méntulajdonos felebbezéssel élhet, mely a vármegye alispánjához rendes köz- igazgatási utón terjesztendő fel. A második fokú hatóság a felebbezés elbirálása előtt a lótenyésztési választmány véleményét meghallgatni tartozik.
