Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-16 / 15. szám
138 — a községi és körjegyző összes időszaki teendőit naptári sorrendben s a határidőnaplóba beragasztható szelvények alakjában tartalmazza. Felhivom alispán urat, hogy ezen munka bezerzéséfc a községi és körjegyzők figyelmébe ajánlja, á szóban fekvő munka ára, a pósta- költségek beszámításával, 2 kor. 40 fillér, megrendel hető a szerzőnél (Nyitra vármegye Nagytapolosány). Budapesten, 1903. évi márczius hó 21 én. A miniszter helyett: Széli Ignáez s k, államtitkár. 7401 szám. 1903. Valamennyi főszolgabíró, községi és körjegyző uraknak figyelembe vitel végeit kiadom. Szombathely, 1203. évi ápril hó 2 án. Bezerédj alispán. Az 1908. évi lóosztályozás végrehajtása. 7553/903. sz. Főszolgabíró és polgármester uraknak. Folyó évi február hó 26-án kelt és a hivatalos lapban közzé tett 4456/903. számú utasításomra való hivatkozással értesítem a Czimet, hogy a folyó évi május hónapban megejtendő lóosztályozásnál a követ kező tisztek fognak közre működni. I. csoportban Bernovits Lajos nyug. kapitány. II. csoportban Sényi Gábor nyug. kapitány. III. csoportban Imrey György nyug. őrnagy. Felhivom a Czimet, hogy lóosztályozásnál közreműködő tisztek s melléjük beosztott személyzetnek elszállásolása, esetleg élelmezése s a netán megkiván- tató előfogatok kirendelése iránt is saját hatás körükben intézkedjék. Szombathely, 1903. április hó 9-én. Bezerédj István s. k., alispán. A vármegyei és községi tisztviselőknek „Herkulesfürdőben“ nyújtott kedvezmény tárgyában. 7859/903. szám. Valamennyi főszolgabíró, polgármester, községi és körjegyző uraknak. Tudomás vétel végett közlöm, hogy a Herkules- fürdői fürdőigazgatóság hozzám érkezett átiratában értesített, hogy azon vármegyei, városi és községi tisztviselők, lelkészek, községi és körjegyzők, a kik Herkulesfürdőben gyógyczélból egy hétnél tovább tartózkodnak, úgy a lakás törzsáránál, valamint a fürdők áránál április hó 16-tól október hó 15 éig, a julius hó 1 tői aug, hó 16 ig tartó fürdőidényt kivéve, 50°/0 napi árengedményben részesittetnek. Az emlitett kedvezmények csakis hiteles igazolványokkal ellátott személyeknek adatnak. A kedvezmény csakis azoknak adatik meg, a kik az igazgatóság szállodáinak egyikében laknak; a magánszállodákban lakóknak kedvezményre a fürdőáraknál nincsen joguk. — Ezen kedvezményt a vármegyei és községi tisztviselők figyelmébe ajánlom. Szombathely, 1903. évi ápril 8-án. Bezerédj István s. k. alispán. 30200/III/2. 1903. számú földmivel, minis- téri útmutatás a baromfikoleráról (baromfi- typhoid) és az ellene való védekezés szabályairól. I. A betegség jellege és elterjedése. A baromfikolera igen könnyen álterjedő ragadós betegség amely a házi szárnyasokra, nevezetesen tyu- kokra, gyöngytyukokra, libákra és kacsákra veszélyes és csaknem kivétel nélkül elhullással végződik. Az egészséges baromfiállományok befertőzése leggyakrabban az újonnan beállított beteg baromfival történik. Ezenkívül terjedhet ez a betegség az ugyanezen betegségben elhullott baromfi, valamint az élő vagy leölt beteg tyúkok, libák, kacsák stb ürülékei, továbbá »sigerei, vére, tollai, nemkülönben tojásai és e^yéb hulladékai által. Egészséges baromfi befertőzése bokövetkezhetik akkor is, ha az olyan utakon, legelőkön, patakokban vagy pocsolyákban megfordul, amelyeket beteg szárnyasok előzőleg használtak. II. A baromfikolera ismertető jelei. A baromfiállomány befertőzését mindenek előtt a hirtelen bekövetkező elhullások mutatják. Libák, tyúkok és kacsák stb. nem ritkán a nélkül is elhullanak, hogy rajtuk feltűnőbb betegedési tüneteket lehetett volna észlelni. Alapos vizsgálat során azonban az első elhul lási esetek bekövetkezésekor észrevehető, hogy nehány állat bágyadt és szomorú, tollazatukat felborzolva és szárnyaikat lelógatva tartják, nagy szomjúságot mutatnak, nem ritkán hánynak és bűzös hasmenésben szel - vednek. Ürülékük eleinte pépes és fehéressárga, később nyálkás, vizenyős és zöld. III. Védekezés a betegség fellépése ellen A baromfikolera behurczolásának a következő elő vigyázati szabályok alkalmazásával lehet elejét venni : a., az idegen, főleg a külföldről behozott szárnyasok hozzászerzésének mellőzésével,
