Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-02 / 13. szám
122 irodaigazgatóval mindazon adatokat, melyekre szüksége van, kivánatára azonnal a legpontosabban közöljék. A vármegyei főorvosnak, főlevéltárnoknak és a kir. államépifcészeti hivatalnak a múltban szerkesztett külön ügyforgalmi kimutatásai ezentúl mellőzendők. II. A tiszti ügyészi hivatal. Tevékenységi kimutatása ugyanazon időszakokról készitendő, mint az alispáni központé, s a kimutatások hozzám ugyancsak minden időszak első hónapjának 10-ig terje3ztendők be. A tevékenységi kimutatás szerkesztésére nézve a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 254. § a irányadó, ehhez képest a tiszti ügyészi hivatal is a 142. § ban megállapított XVI sz. mintát használja, az indokolt változtatásokkal. Ill A vármegyei árvaszéket illetőleg. A Belügyi Közlöny folyó hó 15 iki számában megjelent 2580/903. sz. belügyministeri elvi határozat kimondja, hogy „a 142. §-ban előirt tevékenységi kimu tatásba az árvaszéki előadók tevékenységére vonatkozó adatokat is fel kell venni, vagyis — a mi teljesen egyre megy — az árvaszék tevékenységéről is a 142. §. mintája szerinti kimutatást kell készíteni és a szá- monkérőszék elé terjeszteni. Felhívom ennélfogva az árvaszéket, hogy a fennebb I. pont alatt részletezett 4 időszak vonatkozó tevékenységi kimutatását a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 142. §-ához tartozó XVI. sz. mintának megfelelő módon a következő időszak első napjaiban pontosan állíttassa egybe s a kimutatást hozzám april, augusztus, november és január hó 10-ig, tehát mindazon hónapok 10-ig, a melyekben rendes közgyűlés tartatik, első Ízben a folyó év első 3 hónapját illető kimutatást április hó 10 éig terjessze be. A kimutatás mikénti egybeállítására nézve a fenebb I. pont alatt adott utasítások irányadók. Természetszerűleg nem érinti ezen kimutatások beterjesztése az árvaszéknek a 128000 902. B. M. sz. gyámügyi Ügyvitel 9. §. előirt azon kötelezettségét, mely szerint a közigazgatási bizottság január, április, julius és október havi üléseire az ott megállapított mintának megfelelő kimutatást felterjeszteni tartozik. IV. A járási szulgabirói hivatalok tevékenységi kimutatásaikat ezentúl ugyanazon időszakokról fogják összeállitani, mint a központi hivatalok, vagyis miként fennebb bőven részleteztem : 1. január, február, márezius hóról (3 hónap); 2. április, május, junius és júliusról (4 hónap); 3. augusztus, szeptember és októberről (3 hónap); végre november és deozemberről (2 hónap). A tevékenységi kimutatás alakját a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 312. §-ban közölt XL1V. sz. minta határozza meg, melyhez szorosan kell alkalmazkodni ; ilyen mintájú űrlapokat a központból már küldöttem főszolgabíró uraknak. A feldolgozott ügydarabok közé természetesen felveendők azok is, melyeket a járásorvos és a járási m, kir. állatorvos intézett el, mint előadó, kiknek eddig szokásban volt külön ügyforgalmi kimutatásai a jövőben i elmaradnak. Különös fontosságot tulajdonitok a minta | 7. rovatának lelkiismeretes kitöltésére, mely hivatva van pótolni az eddig vezetett s most megszűnt külfoglalko- } zási naplót és tájékoztatni fogja a felsőbb hatóságot arról, minő szorgalommal látogatták a járási tisztviselők a járás községeit. Éppen ezért czélszerünek tartom, ha a 7 ik rovatban részletezve mutattatik ki, hogy a főszolgabíró, szolgabirák, járásorvos és járási kir. állatorvos (névszerint) hány napot töltöttek külfoglalkozásban és pedig beszámitandók úgy a hivatalos, valamint a magán érdekből történt kiutazások. A félnapi külfoglalkozások csak fél napot számit- hatnak, éppen ezért két félnapi külfoglalkozást egy egész nap gyanánt összegezve kell kimutatni. Minthogy a járási hivatalok iktatókönyvei az elő zetes és a végleges elintézésre nézve külön rovatokat tartalmaznak, a tevékenységi kimutatás 5. és 6. fő ro vataiban és meg kell ezeket különböztetni akként, hogy az első vízszintes rovatban a.) betű alatt feltüntettetnek az 5. rovatban a véglegesen elintézett ügyek, a második sorban b.) alatt a csupán előzetes intézkedés alatt állók, harmadik sorban e ) alatt a kettőnek összege. A 6.) függélyes főrovatban ugyancsak a b.) betű vízszintes vonalában beírandó méggyszer a csupán elő- ! zetes intézkedéssel meghaladott ügyek száma; a negyedik vizszintes sorban a) betű alatt a teljesen elintézetlenek (még előzetes intézkedés alatt sem állók), végre az ötödik vizszintes sorban c.) betű alatt a kettőnek b.) és d.) összege, vagyis az összes elintézetlenek. Ezen részletezés mellett egyrészről könnyen áttekinthetőleg fel lesz tüntetve az elintézések módja és aránya (előzetes és végleges), másrészt meglesznek különböztetve a hálralékok a szerint, a mint előzetesen elintézvék, tehát csak befejezetlenek, vagy teljesen elintézetlenek. Gyakorlati példa gyanánt közlöm a következő mintát:
