Vasárnap, 1885. október - december (6. évfolyam, 1-5. szám)
1885-10-18 / 1. szám
18 a sirhalomban, de láttam a helyet, a hová szúrtad, s az nekem elég bizonyság arra nézve, hogy megnyerted a fogadást. Elhoztam a 10 frtot. Leteszem az asztalra. Jó lesz a temetésedre s eltávozott. Mikor J. I. eltávozott, Czukrost megint elütötte a nehéznyavalya s hányta-vetette az ágyon estig, s akkor véget vetett szenvedésének a halál. A 10 frt temetésére köttetett el. Tedd meg a mit meg kell tenned, Mit kíván kötelességed; De oktalan merészséggel, Semmit ne tégy, s éppen éjjel. Mert ha magad nagyra tartod: Eló'bb-utóbb azt megbánod. Erődet, bátorságodat, Okos dologban használjad; Mert ha önként mégy vesztedre: Rád borul a sir göröngye. MOLNÁR SÁMUEL. Az angyal. Castelli költeménye. Egy angyalnak egykor az ég fénye között, A földre szállani igen nagy kedve jött, „Jól van, szállj le“, mondá neki az Ur Isten, „S mulass egy hónapig az emberek közt lenn. Az angyalt ezen szó megörvendezteté, S ragyogó szárnyait gyorsan szétterj észté, És leszállt a földre villám sebességgel, Fölcserélvén ennek örömét az éggel! A természet éppen ó'szi köntösben volt, Mindenfelé bőség, Istenáldás honolt. Édes szőlőfürtök, gyümölcscsel rakott fák Hús patak mentében magukat kinálták. Lépésről lépésre gyönyört gyönyör váltott, S az angyal nem bánta meg, hogy alászállott. Városról városra, innen falura járt, Mindenütt örömet s vidámságot talált, Örült minden ember, mert volt bor és búza, Bő áldással volt az év koszorúzva.
