Vasárnap, 1885. január - szeptember (5. évfolyam, 9-52. szám)

1885-09-20 / 45-48. szám

535 gedték abba a székbe járni, a melybe rendelve volt, s igy létre­jött az elébbinél nagyobb rendetlenség. Én nem hiszem, hogy volna olyan közöttünk, a ki azt a képtelenséget állítaná, hogy a hol 16 elfér, oda 40 is járhat, s ha nincs oly korlátolt eszű: okvetlen beismeri, hogy köztünk igazat kell tenni, az üléseket rendezni; mert szégyen ország-világ gyalázatára lennünk. — Én tehát megnyugszom a n. t. úr rendelkezésén; de fel­kiáltottak mindnyájan: megnyugszunk, méltóztassék az üléseket ezennel elrendezni. — Jól van k. asszonyaim! örülök elhatározásukon, és ezennel kimondom: a legfiatalabb és legöregebb asszonyokat illeti az elsó' szék. A készen levó' sorozatot felolvasta, s a szerint azonnal kiki a maga helyére ült, s jobbkéz felől — a bemenettől nézve — a leg­fiatalabb , balkéz felől a legöregebb asszonyok ültek az első székbe. — K. n. t. úr! — szólalt fel Fehér Eszter — ennél szebb rendet nem lehet látni egy templomban sem. Az Isten áldja meg n. t. uramat, és tiszt, urunkat. Áldja meg az Isten — kiáltották mindnyájan. — K. asszonyaim! — most mindenki tudja a maga helyét: ne hagyják azt ezután üresen, mert úgy áldja meg Isten is, ha őt szeretik, imádják. Az ismert izgatoknak pedig mondják meg, hogy ha ezen rend ellen felkelnek: megmutatom székeiket a székvárosi . . . . börtönben. Azóta folyvást példás jó rend uralkodik Domboson. MOLNÁR SÁMUEL. A sareptai özvegyasszony. Midőn Acháb uralkodók Izrael felett, Illyés próféta Achábot így szólítja meg: ,É1 Izraelnek Istene! S nem bocsát rátok Harmatot s esőt ez évben, Mit ti majd vártok.1

Next

/
Thumbnails
Contents