Vasárnap, 1885. január - szeptember (5. évfolyam, 9-52. szám)
1885-09-20 / 45-48. szám
529 győződve, hogy a templomi botránkozást, egyenetlenséget csak így szüntethetjük meg. Nagyon helyesen van, szólott a többség, s a lelkész javaslatát határozattá tette, és gondosan összeírta, kiki hányadik székben fog ezután járni, hogy rend legyen a templomban. Azonban ezen határozatnak ellene mondtak Szilvási Gergely, Gólya Ferencz és Veréb Gábor presbyterek, s kijelentették, hogy nem engedik, hogy menyeik felett a presbyterium rendelkezzék; mert bár több éves asszonyok ; de mint hűséges egyházi adófizetőket, megilleti az első szék. Az egyházmegyére apellálnak. A presbyterium határozata kihirdettetett, s a kik becsületüknek örültek, el is foglalták a részükre kijelölt széket. Megteltek a hátulsó székek. Úgy látszott: a sokak által óhajtott rend életbe fog lépni. A rend helyre is állott volna a templomban, ha Szilvási s társai nem izgattak volna a határozat ellen; de addig jártak- keltek bázról-bázra, hogy az előbbinél rosszabb helyzetbe hozták az egyházat. A szék-per eligazítása tárgyában — mint sértett felek — folyamodtak az egyházmegyére , s kérték, hogy igazságos ügyökben őket „támogatni méltóztassék“. Az e.-megye küldöttséget menesztett Dombosra, hogy a helyszínén , az ottani körülményekhez képpest, érvényesen intézkedjék. A küldöttség értesülvén a presbyterium határozatáról: kijelentette az egyházközség előtt, hogy a presbyterium határozatánál jobbat, helyesebbet, életrevalóbbat hozni nem is lehet, azt tehát megerősítette, s intvén mindenkit engedelmességre, eltávozott. A következő e.-megyei gyűlésen mikor a küldöttség jelentése felolvastatott: Szilvási és társai kijelentették, hogy ők elégedetlenek lévén a küldöttség eljárásával, mely menyeiket s nejeiket kiparancsolja az első székből, apellálnak az egyházkerületre. Az egyházkerület szintén küldöttségre bízta a szék-per elintézését. Megjelent az is Domboson. Szép szavakban meggyőző érveket hozott fel; de mivel a presbyterium által felállított rendnél az sem állíthatott fel jobbat, a gyakorlatban kivihetőbbet, elfogadta azt; de eltávoztával az izgató makacs elégiiletlen Szilvási s társai miatt folyvást rendetlenség volt a templomban, viszály, egyenetlenség tüze égett a szivekben, s éveken keresztül annyira megromlott a szív és elme, annyira elterjedt az Istenháza iránti hidegség, közönyösség, vallástalanság, erkölcstelenség, hogy majdan üresen állott a templom.
