Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-08-20 / 45-46. szám

Ha vallásosság’ szelleme Sziveinkben lánggal égne,

Rósz hozzánk soha nem férne.

Ne engedd hát azt sátáni Mesterséggel kioltani!

Boldog a kegyes élete,

Itt és fenn van Ígérete!

E zászlót is, Uram, áldd meg,

Valahányszor kibontva leng,

Ezen derék csapat felett,

Dúló tűzvészre adván jelt:

Hogy kisérje azt szerencse,

És vagyonúnkat megmentse!

Szaporítsd kevés híveit,

Vagyonát és eszközeit;

Állj'őrt felette, — mellettünk,

Úgy biztonságban élhetünk! Ámen.

HOZNÉK JÁNOS,

ev. lelkész.

A szentháromság vasárnapot követő Csütörtök vagy az Űrnap.

Űrnapnak, közönséges értelemben, a Vasárnapot szoktuk nevezni. Keresztyén fogalom szerint azonban lehet, illetőleg lehetne e névvel olyan napot is jelölnünk, mely a mi Urunk Jézus Krisztus különösebb tiszteletére, avvagy emlékezetére van, illetőleg volna szentelve.

Vájjon, ilyen-e már az a nap, melyet római katholikus atyánkfiái, minden évben, a szentháromság Vasárnapot követő Csütörtökön szoktak megünnepelni, s melyet ők kiválóan Ur- n a p n a k neveznek ? Egyáltalában és semmiképen sem ilyen az.

Az az Űrnap, melyet a római katholikusok a nevezett időben nagy fénynyel, körmenetekkel, vagy proczessziókkal szokták megünnepelni, nem a Jézus Krisztus kiválóbb tiszteletére, vagy emlékére ünnepeltetik, hanem ünnepet szentelnek ők e napon a Krisztus testévé és vérévé átváltozott ostyának, és körül hordozzák azt nagy ünnepélyességgel. Ez a nap tehát igaz nevén: Krisztus testének ünnepe, de semmiké" pen sem U r n a p.