Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-05-21 / 33-34. szám
3gt lenségét ostorozza. Ellenükbe az általuk elámított együgyű hívek állanak, kétkedve az ujitók bölcseségében és igazságában, melyet eleinte sehogy sem akarnak megérteni, de a kik a reform, hitre térők által, majd erre nézve fölvilágosittatnak. E mellett olvashatók aztán közbe-közbe kegyeletes elő és zárszók a jiirotestantizmus igazságáról, elbeszélések s buzdítások a javított vallás elfogadására. Melyek mögött már maga áll a szerző Sztárai, és beszél gyakran a tökfejü Salamon bátya, — mint színdarabjai ezen alakját nevezi. A mily jámbor és kegyes, áhitatos és szívhez szóló gyakran Sztárai zsoltáraiban, énekei és költeményeiben ; oly éles durva és pórias ezen gúnyjátékaiban — mond Ipolyi Arnold beszterczebánvai r. kath. püspök „Veresmarti Mihály élete és munkái“ czimü müve >6 stb. lapján ; de azt se nem tagadja, se nem állítja, hogy Sztárai korának r. kath. papjai nagy többsége, éppen olyan volt, mint a hogy Sztárai festi ellenfeleit. Sztárai színmüveit ..Az igaz papságnak tüköré“ stb. czim alatt Huszár Gál adta ki i55o és 1560. Szintén ily hatással volt a népre „Athanazius élete“ czimü verses munkája is, melyben saját élete viszontagságait veti össze Athanaziuséval; (1557) továbbá vallási elbeszélő költeményei, mint: Az igaz keresztyéneknek kevés számokról, háborúságokról és győzelmekről és az hitleneknek koronként való sokaságokról, jó szerencséjükről és veszedelmekről; Szentirás- ból mostan szerzett ének szent Illésnek és Akháb királynak idejekbep lett dolgokból, melyek e mostani dolgokhoz hasonlatosok; Cranmer Tamás angol érsek stb. élete.“ Midőn Sztárai Baranyában a hitujjitást bevégezte, — mely vidék első szuperintendense volt 1542 — 1 553. Tolnára tette át reformátori működését. Ide elébb Eszéki Szigeti Imrét küldötte, ki nem rég jött haza Wittenbergből és a legtovább ellenállt. Veresmart megtérítésében segélyére volt 1549. Még ez évben megkisérté Tolna térítésit; de egyelőre kevés sikerrel. — A tolnai biró Budán járt s ajándékaival oda akart hatni a basánál, hogy az Sztárait tiltsa ki Tolnáról, de hasztalan. Másodszor Erdélyi Józsa domonkos barátot küldték el nagy ajándékkal Budára, kérvén a basát, hogy engedje meg, miszerint Sztárait kivégezhessék, vagy a határra kitehessék. A basa fejvesztéssel fenyegette őket, ha a hitujjitást gátolják. Hasztalan vetették magokat közbe a török táborban levő olasz és dalmát kereskedők is; a basa a reformátorokat nem engedte bántani; sőt a város nagy templomát is megkellett osztaniok,
