Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-05-07 / 31-32. szám

379 —

De Abigál int és leszáll Nemes bizalomban,

Engesztelni a boszulót,

•Szive nagyot dobban.

A vezérlő Isainak Sietne, lelke ámul,

A tündért, ki megnevezze,

Nincs hős csapatából.

Nincs! minek is? szép Abigál Hogy borul a porba,

Bűvös szavú ajakénak Bilincse megoldva:

',Uram! engem s ne mást verjen Sujtoló haragod, —

A gonoszság volt énbennem, Sújtsd, a mint akarod;

De Nábalnak — neve szerint Bolondnak — kímélet;

Vele termett bolondsága,

Mi ellened vétett.'

,É1 az Ur, él a te lelked S megtartóztat téged,

Hogy ne magad végy igazat Azón a ki vétett.

El az Ur, ki én Uramnak Maradandó házat Epit, kinek tiszta szive Maga az alázat/

,Az életnek csomójába Lesz köttetve lelke,

Irgalomnak osztásában,

A ki kedvét lelte.

Szól Abigál. Minden szava Méz Dávid szivének,

Arczrózsái, szép termete Tapadó szemének.

„Áldott Izraelnek Ura,

Ki e napon téged