Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1881-10-16 / 3-4. szám
34 — Szégyenük magukat, boszankodnak, ha valaki a társaságban valami ügyetlenséget követ el; de azt nem szégyenük, ha hazugságot, átkozódást, vagy illetlen tréfát kell hallaniok, a melyek tulcsapnak a szemérem határain; nem lealacsonyitó, nem helytelen-e otthon haragban és dühben törni ki a nőnek férj vagy a férjnek a nő ellen, s idegeneket barátságos figyelemben részesíteni; menthető eljárás-e az, hog-y mig valaki hízeleg a nagy fénytüző hatalmasoknak, addig a védtelenek, a neki alárendeltek, a tőle erkölcsileg és anyagilag függők fölött durva bánásmóddal érezteti hatalmát? S az ilyen mégis derék embernek tartja magát, önmagának tetszelegve ezt mondván : ki tudna én rólam valami roszat? Városunkban lakik egy tekintélyes úri ember. Mennyire szivére venné, ha valaki tiszteletlenséggel illetné ? Pedig üzletében a vásárlóknak sokszor hamis áruval szolgál: hivatalában a haszonlesés vezérli mások kárára. Pedig ha valaki hűtelen a kevesen, hol lesz a kevésnek határa? — Vagy, vagy! Vagy titokban is szemed előtt van az Isten, és szivedben a Jézus, és akkor félsz bűnt elkövetni, és csak egy fillérrel is megrövidi- teni másokat; vagy nincs más czélod, mint megőrizni becsületedet az emberek előtt, és biztosítani ideigvaló jólétedet: akkor ki bizhatik meg benned, hogy a kisértetek perczeiben ellenállhatsz a bűnre ösztönző hajlandóságnak? Egy másik „józan“ embert is ismerünk. Vigyáz magára s nem egy könnyen lépi át a mértékletesség határait; de hát jön a vásár, szüret, lakodalom, búcsú: ekkor már minden szemrehányás nélkül szabadságot vesz magának arra, hogy egy-két pohárral a kelleténél többet igyék, és magának egy jó napot csináljon. Ha ezt te jó napnak tartod : tikkor még nincs tiszta érzéked a jó nap iránt, akkor csak takarékosságból vagy egyéb melléktekintetböl tartóztatod vissza magadat; ha jó lábon állna nálad az erkölcsiség : akkor nem találnád gyönyörűségedet soha a kicsapongásban. Itt is tehát vagy-vagy. Egészen és mindenkor gyűlölni kell az iszákosságot, ez pedig nem lehetséges hit és imádság nélkül; s ha valaki nem ily lelki fegyverrel harczol: annál hiányzik az éber szem, a bátor szív és a szent harag. Mikor elhangzik a gyalázó szózat valamely erkölcstelen cselekmény fölött, nem történik-e ez sokszor oly szavakkal, a melyek titkos tetszést árulnak el és kedvre ingerelnek ? Nem halljuk-e, a müveit körökben is a tulengedékeny, elnéző megjegyzéseket valamely ocsmány vétek
