Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-04-23 / 29-30. szám

~ 357 —

Nem város, vérfürdő tűnt fel a homályból,

A Szajna vizének rettenetes partján.

Az üldözök dühe, kit a föld gyomrába,

Kit a szilaj folyók árjaiba hajtván.

S mikor annyi nemes, mikor annyi dicső Polgár vértől ázik a francziák hona :

„Dicsérjük a Jézust“ — felkiált a pápa —

S harsog az örömtől Szent Péter temploma.

TOMKA KÁROLY.

Népies rósz szokások.

Szatmár vidékén mai napig szokásban van a Karácson, Plusvét és Pünköst ünnepeket három napon keresztül ünnepelni reí. egyházainkban. Ez helytelen és rósz szokás; a három napos ünneplést sem a szent irás, sem egyházi törvények nem rendelik, A harmadik nap nem is a vallásos buzgóságnak, mint inkább a henyeségnek, korcsmázásnak a napja szokott lenni, temérdek romlására a közerkölcsiségnek és kárára a nemzet- gazdászatnak. Töröljük el a harmadik ünnepnaj ot! hiszen tiszta magyar ref. egyházakban az alföldön hire sincs annak, hogy három napon keresztül ünnepeljenek. Ehhez nem kell egyéb, csak egy kis józan belátás.

A húsvéti locsolód ás ellen is felemeljük gyönge szavunkat, pedig jól tudjuk, hogy ezt eltörölni nem képes semmi földi hatalom. Hiszen gyöngéden megöntözni valakit husvét reggelén nem olyan nagy dolog, hogy okunk volna az ellen szóllani, mert hát az régi szokás, sőt társadalmi illembe vágó követelmény sokaknál; de az a goromba locsolódás, mit sok helyen a falusi legénység elkövet a leányokkal, hogy vedrekkel öntik le egymást: ez már egészségi szempontból is helytelen és káros szokás. Itt az okos szülék tehernek legtöbbet, ha nem engedik leányaikat veszélybe dönteni a hideg reggeli fördő miatt.

A nagy ünnepek első napjain sok helyen szokásba kezd jönni, hogy estve tánczmulatságokat, bálokat rendeznek. A naptárakban rendesen ott van, hogy mely napokon nem szabad tánczvigalmakat tartani, ha másból nem, a kalendáriumból tehát tudhatnák, hogy nagy ünnepek első estvéjén nyilvános bálok nem tarthatók. Azonban mit törődik ezzel a fiatalság !