Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-04-09 / 27-28. szám

327 —

jó öreg, „megvan írva: keressétek és megtaláljátok, zörgessétek és megnyittatik.“

Röviden megismertetett családjával, mely az öreg páron kívül, fiából, menyéből, egy leány s egy fiú unokájából állott. A legszivélyesebb módon hivott meg magához, együtt tölteni velők a Vasárnap estét.

Nagyon jól éreztem magamat e derék Istenfélő háznép körében. Midőn megtudták, hogy magyar és református vagyok, s kissé értek a zenéhez is, kedves erőszakkal ültettek le a szoba egyik szögletében álló harmonium elé, ama kéréssel, hogy e házi orgona kísérete mellett, énekeljek előttük egyet a „magyar testvérek" énekei közül. Szétnéztem a boldog család tagjain, s a harmonium zöngzetes hangjai mellett, önkénytelenül kezdérn el az éneket: „Óh mely boldog az oly ember éltében, a kit az Isten bévett kegyelmébe.

NAGY IMRE.

Az evangyéliom Rarotonga szigeten.

— Képpel. —

Azon szigetek, melyekhez Rarotonga tartozik, Cook, Man- gea, vagy Hervei-szigetcsoport nevet viselnek. Hat kis szigetből állanak, Uj-Zélandtól északkeletre esnek a Csendes tengerben. Legnagyobb és legnépesebb köztük Rarotonga, lakosai malájok, kik ma már igen csekély kivétellel mindnyájan keresztyének, de pogány szokásaik némely részét, például a tet- tovirozást még most sem tudták elhagyni, épen úgy mint az ujzélandiak. Ha a rósz gyermekeket büntetni akarják a szülők, körmeikkel csipkedik vagy fogaikkal harapdalják össze, vagy pedig ha igen nagy bűnt követtek el, kézujjaikat csavaritják meg, csaknem a ficzamodásig.

E .szigetek lakosait ángol hittérítők nyerték meg az evangyéliomnak, kik közül legnevezetesebb egyén Williams, ki midőn 1823-ban elsőben Aitutaki szigeten kiszállott, 2000 szigetbeli hallgatta az igéket: „úgy szerété Isten e világot, hogy az ő egyetlenegy szülött fiát adná, hogy minden, valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök életet vegyen!“ János ev. .3. 16. verse. Nem sokára egy csinos kápolnát építettek s egy falu épitéséhez is hozzá fogtak, s mind ez 18 hónap alatt történt. — Az aitutakiak mindenképen vissza akarták tartani, s könnyek közt kérték, hogy ne menjen a vad,