Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-04-09 / 27-28. szám

— 319 —

magát. Az 1545-ki tordai országgyűlésen már nem tud egyebet kivinni, mint gyenge tilalmat a reformáczió ellen; ellenben az 1545. júniusi részleges országgyűlésen Debreczenben törvénybe iktattatja, hogy senki se tűrjön meg birtokán lutheránust; a kincstartó és főkapitány pedig fölhatalmaztatnak az. ilyenek elfogására. A későbbi országgyűléseken azonban a politikai kényszerűség engedékenyebbé tette a kormányzó barátot.

I. Ferdinánd — a másik király, — 1527. aug. 20-án terjedelmes és kimerítő rendeletben, Luther, Zwingli és más külföldi reformátorok követését s a pápista egyházból való legcsekélyebb elszakadást is a legkeményebben büntetni parancsol. Például: a mely barát vagy pap az egyenruhát elvetné, leborotvált fejetetején a haját megnövelné, vagy megnősülne, azt fogsággal; — a ki a szenteket nem tiszteli, azokat fogsággal és száműzéssel; — a kik Máriát nem imádják, azokat halállal ; a kik az úrvacsorát kenyérből és borból szolgáltatják ki, azokat is halállal és a helyet hol ez történt, földig rontással ; azokat, a kiket a pápista püspök föl nem szentelt és még is szentségeket szolgáltatnak, fejvesztéssel, vizbefojfással, vagy megégetéssel rendeli büntetni.

A hadi események, Szolimán föllépése János király mellett stb. azonban engedékenységre hangolták Ferdinándot is; sőt pártja erősítése czéljából, még a püspöki uradalmakat is világiaknak adományozgatá, éppen úgy mint János király; igy pl. a nyitrait Thurzó Eleknek, az egrit Perényi Péternek, a kik éppen a reformáczió pártfogói valának.

Mihelyt azonban dolgai jobbra kezdtek fordulni, legott föllép a reformáczió ellen s szerencse, hogy az országgyűlés korlátolni igyekezett mindannyiszor a király üldözési vágyait. Így az 1543-ki beszterczebányai országgyűlésről hozzá forduló pápista főpapság panaszára rendeletet küld le és késznek nyi- atkozik az uj tannak egyházi és világi hatalommal való elfojtására ; megdorgálja Révay Ferencz nádori helyettest, hogy az „eretnekek“ ellen nem jár el szigorral. Majd leir az országgyűléshez és Ígéri, hogy kapitányait utasítja a hamis tanítók ellen, kik az igaz egyház szentségeit (t. i. a pápista egyházét) megvetik és szakadást idéznek elő. Ennek lehet tulajdonítani, hogy az 1545. februárban Nagyszombatban, Várdai érsek elnöklete alatt tartott országgyűlés alatt, kötözve vitték be Nagy- Szombatba az evang. lelkészeket. Az 1548. október 16-diki országgyűlésen már személyesen hívta föl a rendeket (az or-