Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-01-29 / 17-18. szám

—■ 2 12

S a mi engem illet, Eszken én egészen önre bízom magamat^ köszönet hűségéért! S ha valami tudósítás érkezik a királytól, rögtön jöjjön hozzám és értesítsen engemet.“ A helytartó erre felkelt és e szavakkal: „Parancsára állok felséges asszonyom'* eltávozék. Ezután ismét csengetett s a belépett szolgálónőnek ezt monda: „Óltsd el a lámpákat, aludni akarok, talán jót tesz egy kis pihentető álom!**

A szolgáló nő úgy cselekedett, a mint parancsolta neki úrnője. Eloltotta a lámpákat, csak egy szerény viasz-gyertyát hagyott ég-ve azon a gömbölyű asztalon, a mely melletti a királyné ült. S midőn a királyné szemeit a fényre meresztő, egyszerre csak kinyujtá gyöngéd, sovány kezeit mondván: „Nézz csak ide, ezen a tartón két oroszlán van s rajtok egy fényes korona, melyből világosság sugárzik szerte szét.’* De a szolgáló nem érté e beszédet.

„0 is egy oroszlán,** sóhajta Mária Elenora mélyen elmerülve gondolataiban, ő is egy koronát tart, s ő fénye e koronának.“

Majd parancsolá a szolgálónőnek, hogy vetköztesse le, mert aludni akar.

Mária Eleonora nem aludt ez éjszakán sem, jóllehet királyi férje távozása óta nem zárta le álomra szemeit. Almos szemekkel sokáig nézte a gyertya fényt. A fájdalmas gondolatok könyeket csaltak szemeibe. Szive mindinkább nyugtalanabb lett. Majd hirtelen zajt hallva felrémüf; tagjai reszketnek. A királynő termétől elhangzó kiáltó szóra a szolgálónö gyorsan ott terem. „Mi nyugtalanítja felséges asszonyomat?“ Kérdező úrnőjét a szolg-áló. — „Talán valami rósz álom?“

„Nem, nem“ felele a királynő, — egy gonosz állat ré- mesztett fel engemet, egy vörös szemű macska támadott meg, gyors ugrással az asztalón termett és kioltotta a világosságot is. Nézz utána, talán elbújt valahol a szobában?“ A szolgáló meggyujtotta a világot, kereste a macskát, de bizony azt nem találta mrg. A gyertyatartó azonban eldöntve és széttörve, az oroszlánok által tartott korona — a királynő lábainál.

.Istenem mi ez?** Kiálta Mária Elenora, fájdalmasan. Rémesztő sejtelem, kínoz engemet — Gusztáv Adolf meghalt 1“ A szolgálattevő nő mereven állott meg — a rémülettől. Úrnőjének szava borzasztó hatással volt reá.-Gyorsan felkelt a királynő, félöltözék és magához rendidé a1 helytartót. - - •