Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1881-12-11 / 11-12. szám
Midőn István ezt tevő: nemzőt' diggotlenségének biztosítására is nézett. A német császárok á tálában nagy óit buzogták a pogány népek keresztyén vallásra térítésén. Eme buzgalmuk folytán alakult keresztyén egyházakra a német egyház fennhatóságát s azzal együtt saját világi főuraságukat is reátolták, így vesztette el Cseh és Morvaország egyházi és politikai függetlenségét s lett a Német birodalom tartozékává. István ezt kiakarta kerülni s ez okból, midőn népének kér. vallásra, térését Rómában tudtul adá: koronát is kért a pápától. A pápai széken ekkor It. Szilveszter (családi néven (ferbert ült), ki — mert a pápaságot tartotta jogosítottnak a világ felett való uralomra, — a néniét császárok efféle törekvései ellenében szívesen látta a nemzeti egyházak s független országok alakulását: ennélfogva örömmel fogadta István követségét, dicséretekkel halmozta s apostolnak nevezte Istvánt, helybenhagyta minden egyházi intézkedését s koronát is küldött neki, a melylyel iooo aug. i5. Esztergomban meg is koronáztatott. Az uj királyság első országos rendjévé István a püspököket tette, kik nevezetes politikai jogok birtokába jutottak. A püspökségek ezek voltak: esztergomi érsekség, kalocsai, veszprémi, pécsi, bácsi, győri, n.-váradi, egri, váczi, gyula- fehérvári, és a Csanádi. Első érsek Asztrik lett, a munkás téritő és István római követe. Az idegen papok s szerzi test k nem igen tudták a keresztyén vallást teljesen megkedvelteim. A szigor pedig, melyet István alkalmazott s az idegen befolyás ismét elégületlenséget szült, mely István összes intézkedéseit veszély!) el fenyegette. A lápitotta. De sem ezt, sein liojjry Péter apostol Kómában iet-t volna is, történetileg beigazolni nem lehet. Ennek daezara :i római püspökök Péter Hírétől utódainak s Krisztus helytartóinak mondják ír ••••:«'. A pápa — atya — név az idők folyamában ragadt rájuk. (Sok közelid: valósáéval is mi ígérd Cili) ülte e nevet.) A római püspökök folyton világuralomra törekedtek s az. eszközökben nem válogatva, ezéljukat is éviék, Tekintélyük — mint az egykori császári főváros püspökeinek, - nagy volt s mondhatni mindinkább növekedett a népvándorlás után alakult s Kómától távolesö országokban. II". István pápa alatt Rónia még a görög császársághoz tartozott: de az nem volt képes az elfoglalással fenyegető longobárdoktól megvédeni II. István Pipin frank királyt hívja segélyül. Ez megmenti romát s' környékével együtt a pápának adományozta. í. Hadrian! isnuü fenyegetik a longo- bánlok. Ez Nagy Károly frank királyt hivja fel, ki elűzvén a longobárdokat atyja adományát 774-ben megerősíti. A pápa választásba a római nép is soká befolyt és a pápák sokszor voltak egyes római urak, s a német császárok alattvalói, még nem teljesen a világ uraivá nőtték ki magukat.
