Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1881-12-11 / 11-12. szám

N émetországba. Bulcs és Bél vezéreket azonban, Ágosta vidékén, Leéli folyó mellett úgy megverték a németek, hogy had seregeik teljesen megsemmisült; a fogolylyá lett vezéreket pedig felakasztották 950-ben

A magyar azután felhagyott a rabló hadjáratokkal, sőt nyugoti határszéleit kezdé a németek ellen erőditeni. A határszéleken folytak a harezok a terjeszkedő osztrák határgrófokkal; de azok inkább határvédelmi harezok valának. Ottó német császár ugyan is többet remélt a békés érintkezéstől, azért nem is lépett föl a birodalom erejével a magyarok ellen. Őseink ekkor a görög birodalomra törtek; de Bardasz vezér által Drinápolynál megveretvén, Görögországot sem háborgat, ták többé.

A beható éles értelemmel s államférfiul tapintattal biró, s e mellett kemény, határozott jellemű Geiza fejedelem, belátván népének válságos helyzetét, a magyarok ellen tömörülni kezdő európai nemzetekkel szemben, azok kiengesztelésére határozta magát. Elsőben is szigorúan megtiltotta a határszéli villongásokat. Segélyére volt szándokában apósa Gyula az erdélyi vajda, ki Konstantinápolyban keresztyénné lett s onnan behozta magával, térítés végett, Iiierotheus szerzetest is.*) Geizá- nak keresztyén neje is mindinkább igyekezett a fejedelmet jól hangolni a keresztyének iránt.

Ottó értesülvén Geiza békés szándékairól, 972-ben követséget küldött hozzá. Geiza viszonozta a követküldést s békét és szövetséget kötött a császárral; egyszersmind szabad menetelt biztosított a térités végett bejövő papoknak.

Az első téritési kisérleteket Wolfgang nevű barát tette, kit a nagyravágyó s cselszövényes Piligrin passaui püspök innen visszahívott, maga szándékozván a magyarok közt folytatni a térítést, hogy ennek folytán püspöki megyéjét érsekséggé emeltethesse s ebbe Magyarországot is be foglaltassa. Czélja nem sikerülvén, buzgalma is lelohadt. Többet tett erre- nézve Adalbert prágai püspök s különösen Geiza fejedelem második neje, a lengyel Adelhajd, ki mindent elkövetett, hogy a keresztyénség terjedjen s fejedelmi férje is, ki csak politikai

*) Úgy látszik az óhitii, vagy görögkeleti keresztyénség sokáig, sőt a mai napig fönntartotta magát, a mit igazol az is, liogy I. István a vesz- prdmvölgyi apáczáknak 1010-ban, görög nyelven ad ki adomány levelet ; továbbá a gür. kel. vallásunknál található Kőváry, Geszteredi, stb magyar nevek.

— i 31 —