Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)

1880-11-07 / 5. szám

áldást, azzal oly mértékletlenül, oly dúskálva él, mintha biz­tosítva lenne arról, hogy minden évben bőség lesz és szükség nem állhat bé soha. De eszembe jut mindig az is, hogy népünk jövedelmében és jótékonyságában, a krajczárokat nem sokra becsüli. Vajmi ritkán s csak nagyon kevés embernek jut eszébe, hogy kraj- czárokból lesz a forint. Számba sem veszi, ha gazdaságában kis dolgokban kárt szenved: — jót meg, nagyon sok, azért sem tesz, mert nem tud forintokat adni, mint nálánál vagyo­nosabb, tehetősebb gazda társa. — Egy szem búza, nem gar­mada mondják igen sokan, ha egy, vagy tiz forintot nern adhatok, tiz krajczárt nem adok, mondják ismét mások. Pedig, hogy gondolkozásuk helytelen mutatja az, hogy csakugyan buzaszemekböl fog előállani a garmada, s az én, meg másik, harmadik és negyedik 10 krajczárjából a forint. Példával világosabb lévén a dolog, felmutatok erre nézve egy pár eseményt. Ki ne ismerné például a tékozló fiú történetét. Ez a sze­rencsétlen gyermek azt hitte, hogy apai öröksége örökké fog tartani, tehát vagyonának egyes részeit nem sokra becsülte. — Egy birka csak egy birka, egy tanító csak egy tanító, gon­dolta ő is, mint napjainkban többen s végre rá nézve is a bőségből szükség, a dús lakomából Ínség és nyomor követ­keztek el. Viszont ki nem ismerné a szegény özvegy történetét, kit az Idvezitő is megdicsért, midőn a templom perselyébe tette fillérét. Több volt az a szegény özvegy részéről, mint a gazda­gok ezrei, mert egyfelől szegénységétől vonta meg, más felől pedig Isten oltárára adta és ha kevés volt is a sok kévést megszaporitá. Vagy vegyük fel az újabb eseményeket. íme olvassuk, hogy a tiszántul, Török-szent-miklóson Pol­gár Mihály és neje, derék reform, vallásu birtokosok 7000 frt. alapítvány tettek, hogy kamataival tiz ezer forintra növeked­vén, jövedelméből egy iskola tanító fizettessék. Mező-Túron a közhirtokosság, oly alapítványt tett, melynek jövedelméből 4500 forint fordittatik tanítók fizetésére; Kisújszálláson a köz­birtokosság 12 ezer forintot fordított iskolák építésére, Veres Gergely atyánkfia, pedig egy házat, 20 hold földet s két ezer forintot adott az egyháznak, mely 10 ezer forintot képvisel, Iiajdu-Nánáson Nagy Sándor egyházi főgondnok és neje 2000

Next

/
Thumbnails
Contents