Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1880-10-31 / 4. szám
6 2 — Megsegit Isten a kisértetben. Hogy a jó Isten, még legszegényebb gyermekére is mily hiven gondot visel, s hogy mily közel van hoz 'A, különösen a kisértetek perczeiben; ezt látni fogjuk a következő kis történetből : Németországban, egy gazdagon felszerelt gyár megbukott s száz meg száz munkás, többnyire családapák vesztették el ennek következtében mindennapi kenyeröket. Egy ily szerencsétlen keresztyén munkás, vándorbottal kezében a téli napok sanyargató viszontagságai között bujdosott, egyik helyről a másikra, kérdesősködvén: hogy nincs-e valahol szükség munkás kézre ? Átfázva ér, éhezve, eljutott végre egy faluba. Kopogtat egy csinosan épült ház (később megtudta, hogy lelkész-lak) szobájának ajtaján, s miután az ajtó félig nyitva volt, belépett. Hiába várakozott, senki sem jött, úgy látszik, egy lélek sem volt otthon. E közben, a mint oldalvást tekint, megpillant egy arany* lánczos arany órát, a mely, tőle csak egy lépésnyire — lógott a falon. — „Vedd magadhoz“, mondá egy hang, „azután siess tovább, a mint csak tudsz, add el az első zsidónak, a kivel találkozol, és — segítve van rajtad!“ „Nem, nem“, — szólt egy másik titokszerü hang a lelkiismeretben, „mikép vehetnél te ily nagy bűnt lelkedre, vétkeznél saját magad és Isten ellen ?!“ És ezen nagy lelki harezban, úgy tetszett neki, mintha nem egyedül volna a szobában, mintha ö közte és az arany óra között Istent látná, mellette atyját, anyját és tanítóját. Rohanva távozott, s izgatottságát eláruló hangon kérdezé a szomszédságban, hogy mért van nyitva minden ama háznál, holott senki sincs hon ? „Micsoda? Hát nincs otthon a te gazdád“ — szóla egy éltes nő egy fiatal leányhoz. „Nincs“ —- mondá a fiatal leány. „A tisztelendő ur elment hirtelenében egy beteghez. Én megfeledkeztem magamról, no de most már sietek vissza.“ „Siessen is“ — mondá az utas a szolgálónak ; „mert én ott mindent nyitva találtam, s kérem, ne hagyja ott máskor a házat, hogy ne legyen alkalma senkinek a vétkezésre,“
