Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1881-03-27 / 25-26. szám
liomút. Hogy ennek egyszer mindenkorra véget vessenek : Tahiti főbbjei kétizben összeesküdtek a keresztyénség kiirtására; de mindkét összeesküvés felfedeztetvén, az elsőtől futás által mentették meg életüket, a másodiknál azonban már tettleges- ségre került a dolog, heves küzdelem fejlődött ki, a melyben a keresztyének győzvén, az evangyéliom diadala biztosíttatott. A rendkívüli változásoktól, — melyeken e nép az ezután következő években keresztül ment — Ellis hittérítő a következőket írja: „Az élvhajhászó, tolvaj, lusta nép: erkölcsös és szorgalmas néppé változott. A családok boldog, házias életet folytatnak, a mely előttök eddig egészen ismeretlen volt. Az eddig kegyetlen és zsarnok kormány most szelíden kormányoz. Vannak törvényszékek, bírák és esküdtek. A vadak kedvencz foglalkozása: a háború — megszűnt, annak szenvedéseit és pusztításait nem ismerik. Az öldöklő fegyverekből szószerinti értelemben, szántóvasat készítettek, sőt egy helyen a szószék lépcsőit nyilakból alkották össze. Az irtózatos s a nemes érzést sértő bálvány-imádás eltöröltetett. A rémiiletes ember-áldozatoknak és gyermek-gyilkolásnak semmi nyoma. Az élők nem rettegnek az ismeretlen istenek előtt, s a haldokló ágyánál a jó ismerősök nem törnek ki fájdalmas jajgatásban az elköltözött szomorú sorsa felett. Némelyek már megizlelték azt a teljes égi vigasztalást, a melyet a Krisztusban való hit nyújt a halál félelmei ellen. — Mint mindenütt, úgy itt is megtermetté a keresztyénség áldott gyümölcseit, a mennyiben a földmivelés, ipar és kereskedés képezik a tisztességes megélhetés feltételeit. A társulat több hittérítőt küldött ide, a kik a földművelésben, művészetben s más közhasznú élethivatásban jártasak voltak; s a bennszülöttek annyira tudvágyók és iparkodók, hogy itt csaknem mindenféle ipar és művészet virágzik. Mindenféle a pogányságra emlékeztető játék és táncz kiküszöböltetett, káromkodást és esküdözést nem hallani, kivévén, mikor a parton európai hajók állomásoznak. Beteg-ápoló intézetek és gyámoldák is vannak itt már, a hol rövid idővel ezelőtt az öregeket és betegeket éhen hagyták elveszni, vagy elevenen eltemették. Az evangyéliomnak ezen szépen zőldelő vetései közé azonban 18.30-ban két titkon oda költözött franczia jézsuita az egyenetlenség' és szakadás konkolyát hintegetvén, félre akarák vezetni a népet, hogy azt maguknak megnyerhessék; de a nép főbbjei meghagyták nekik egy szigorú rendeletben, hogy a
